A bankvezető szerint az elmúlt hónapok kihívásai is igazolták, hogy az MKB a több éves reorganizációs időszak alatt életképes, válságálló pénzintézetté alakult át. A fennmaradáshoz szükséges állami támogatásért cserébe csökkenteni kellett a mérlegfőösszeget, le kellett mondani a piaci részesedés és a hitelkihelyezések egy részéről. Az MKB emellett nem vállalhatott bizonyos beruházásokat és kockázatokat sem.
Balog Ádám ismertette, hogy a szanálási eljárás során fokozták az eredménytermelő képességet, átalakították a pénzintézet szerkezetét a fiókhálózattal együtt, és új digitális stratégiát alkottak. Az MKB képes volt megfelelni a szigorú uniós szanálási előírásoknak, így a határidőig, 2019 végére az egyik legpatinásabb magyar pénzintézet korszerű, tőketudatos és költséghatékony bank lett - jelentette ki.
Az MKB Bank EU-kötelezettségvállalásért felelős vezérigazgató-helyettese felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 decemberében döntött a szanálás mellett. A működőképesség és fizetőképesség érdekében egyszerűsítésre szorult a leányvállalati szerkezet, és meg kellett határozni a piacképes, megtartandó portfóliókat, mert jelentős volt a nem termelő kitettségek aránya - mondta Nyemcsok János.
Az uniós hatóságokkal 2015 közepe óta tárgyaltak az átalakításról. Az egyeztetések során a pénzintézet életképességét megalapozó, valamint a versenytorzító hatásokat kiküszöbölő kötelezettségeket vállaltak. Az MKB a szerkezetátalakítás évei alatt a legerősebben ellenőrzött pénzintézetként működve megtartotta az ügyfélkörét, 2016-ban pedig már nyereséget is termelt. Kérdésre válaszolva Nyemcsok János a digitális fejlesztések felgyorsulását emelte ki a járványhelyzet hatásai közül. Várakozása szerint a gazdaságvédelmi intézkedésként bevezetett moratórium a pénzintézeteket jelentős átalakításokra készteti, de a moratórium lejárta 2021-ben is fontos lépésekre ösztönözheti a bankokat.
Az MKB csoport tavaly 37,4 milliárd forint korrigált adózás utáni eredményt ért el, ami az előző évhez viszonyítva 5,6 százalékos emelkedést jelent. A nemzetközi pénzügyi szabványok (IFRS) szerinti konszolidált mérlegfőösszeg év végén 1759,8 milliárd forintot tett ki, vagyis 5,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az MKB a májusban ismertetett adatok alapján az idei első negyedévben 7,9 milliárd forint korrigált konszolidált adózás utáni eredményt ért el, 5,5 százalékkal haladva meg a tavalyi azonos időszak eredményét. A mérlegfőösszeg 5,8 százalékos emelkedéssel lett 2029,9 milliárd forint.
Szintén az előző hónapban közölték, hogy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel (MTB), hogy megvizsgálják egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét. Az együttműködéshez a Budapest Bank Zrt. is csatlakozott. A pénzintézetek esetleges fúziójáról később dönthetnek.
MTI
