Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.
A gazdasági teljesítmény az első három negyedévben 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint.
Az első fél évben is 4,7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbinál, a második negyedévben 4,9 százalékos, az első negyedévben 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.
Varga Mihály 4 százalék fölött vár a negyedik negyedévben is
A GDP a harmadik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5 százalékkal nőtt, ezért a kormány arra számít, hogy a magyar gazdaság bővülésének üteme a negyedik negyedévben is jóval meghaladja a 4 százalékot, éves szinten 2018-ban pedig 4,3 és 4,5 százalék között mozoghat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
Varga Mihály felidézte, hogy az elmúlt időszakban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap (IMF) is felfelé módosította a magyar gazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését. Mindez pedig két tényezőnek, egyrészt a hatéves bérmegállapodás fogyasztást, belső keresletet ösztönző hatásának köszönhető, illetve annak, hogy a Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások külföldön is piacra találhatnak, azaz nő az export.
A külkereskedelmi forgalom alakulásáról megjegyezte, a magyar export teljesítménye tavaly haladta meg először a 100 milliárd eurót, az adatok azonban azt mutatják, hogy 2018-ban ennél is nagyobb eredményre lehet számítani.
A Pénzügyminisztérium (PM) által az MTI-nek szerdán eljuttatott közlemény szerint idén eddig a magyar gazdaság egy erőteljes 4,7 százalékos növekedési ütemet mutat, ami a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztásnak és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházásoknak köszönhető.
Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a magyarországi és nemzetközi szervezetek jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival. Ennek elérését olyan tényezők segítik, mint az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye.
Felidézték, hogy míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, a GDP negyedévről negyedévre 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről-évre csökkenni tud.
A magyar gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van, azaz eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája - olvasható a tárca közleményében.
Nőttek a mezőgazdasági termelői árak
Szeptemberben 6,2 százalékkal nőttek mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, a növényi termékek ára 12,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 2,8 százalékkal csökkent – jelentette a KSH.
A gabonafélék ára 15,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búza ára 18, a kukoricáé 12 százalékkal emelkedett.
A gyümölcsök ára 11,1 százalékkal esett. Ezen belül az alma ára számottevően, 39 százalékkal csökkent elsősorban amiatt, hogy az ipari léalma ára két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – magyarázta a KSH. A szőlő ára minimálisan, 0,2 százalékkal lett alacsonyabb.
Az élő állatok ára 3,2 százalékkal csökkent, ezen belül legnagyobb mértékben a sertésé, 8,8 százalékkal.
Az év első kilenc hónapjában a mezőgazdasági termelői árak 2,2 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 4,8 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,1 százalékkal csökkent.
