Az első fél évben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kiugró júniusi növekedést jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással magyarázta a KSH.
A reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett az első fél évben, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. A júniusi reálkereset 12,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A legalább 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban tavaly júniushoz képest 30,3 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül 29,8 százalékkal nőttek a keresetek az egészségügyi dolgozóknak kifizetett jutalmaknak köszönhetően.
Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak keresete 142,6 százalékkal lett magasabb a tavaly júniusinál, míg a szociális ellátás területén foglalkoztatottaké 14,6 százalékkal nőtt.
Júniusban a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított - bruttó átlagkereset 375 900 forintra becsülhető, ami 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 280 500 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 290 200 forintot ért el közölte a KSH.
A feldolgozóiparban 8,9 százalékkal, az építőiparban 12,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly júniushoz mérve.
A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma júniusban 39 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest, de 192 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 46 ezerrel, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén 38 ezerrel, a kereskedelemben és gépjármű javításban 29 ezerrel kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly júniusban.
9,9 százalékkal csökkentek a beruházások a második negyedévben
A második negyedévben 9,9 százalékkal, az első félévben 6,3 százalékkal maradt el a beruházások volumen a múlt év azonos időszakától - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévihez mérten 3,3 százalékkal mérséklődött a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 4,3 százalékkal csökkent.
A beruházások 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene - több mint három év folyamatos növekedés után - 12 százalékkal csökkent. Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt. A beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben, 19 százalékkal maradtak el a bázisidőszakitól. Ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek - tett hozzá a KSH.
MTI
