A megkezdődő átállás hosszabb távon nagyban elősegítheti a hazai villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működését, a megfizethető szolgáltatások biztonságos fenntartását. Megnyitja az utat azelőtt, hogy a későbbiekben egyre több felhasználó csökkenthesse a hálózat terhelését és saját kiadásait is azzal, hogy fogyasztását tudatosan a gyors ütemben terjedő időjárásfüggő megújulók termeléséhez időzíti - fűzte hozzá a minisztérium.
2025 elejétől új típusú elszámolási módot alkalmaznak az okosmérővel rendelkező fogyasztóknál a villamosenergia-szolgáltatásban. Az érintettek áramszámláit eddig havi diktálás vagy az előző évi fogyasztásból kiinduló becslés alapján állították ki, majd a soron következő éves leolvasás után a valóban elfogyasztott mennyiség alapján készült el az elszámolószámla. A változtatás rövid távú célja, hogy a korszerű eszközökkel pontosan nyomon követett, tényleges fogyasztás alapján történjen az elszámolás.
Kiemelték: az idősoros átállás első körben mintegy 600 ezer fogyasztási helyet érint. Negyven százalékuknál háztartási méretű kiserőmű üzemel, ők az év során nemcsak vételeznek áramot a közcélú hálózatból, hanem be is táplálnak oda. Közülük az éves szaldó elszámolásban lévőkkel januártól is a megszokott módon számolnak el. A szaldósok 10 éves jogosultsági időszakuk alatt tehát semmilyen eltérést nem tapasztalhatnak majd az eddigi gyakorlattól - hangsúlyozta az EM.
A többi felhasználó energiaköltségei sem változnak a januári bevezetéssel. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletmódosításai szabályozói oldalról megteremtették az új okosmérős elosztói tarifa alkalmazásának feltételeit.
A MEKH 2025-re kiadott határozata három zónaidőt rögzít: a nappali időszakot reggel 6 órától délután 5 óráig, a csúcsidőszakot délután 5 órától este tíz óráig, és a fennmaradó éjszakai-hajnali órákra eső völgyidőszakot. Az elosztói forgalmi díj értéke 2025 januárjától mindegyik új, napon belüli zónaidőben megegyezik a nem okosmérős fogyasztókra érvényes elosztói díjszinttel. A későbbiekben mód nyílik majd arra, hogy egyes felhasználókra, önkéntes alapon a különböző napszakokra különböző díjakat állapítsanak meg. Az érintetteket ez teheti érdekeltté abban, hogy tervezhető fogyasztásukat a bőségesebb árampiaci kínálathoz időzítsék, így járulva hozzá az esti hálózati csúcsterhelés csökkentéséhez. Így például temperálás céljából napközben működtethetik a légkondicionálót, melegíthetnek fürdővizet, hogy a hazaérkezés után kevesebb áramot használva is elérjék a kívánt, komfortos hőfokot. Ugyanakkor akár a programozható háztartási nagygépeik működtetését, vagy elektromos autójuk töltését is a csúcsidőszakon kívülre ütemezhetik. A vállalkozások, intézmények is felkészülhetnek arra, hogy a jövőben a kedvezőbb árszabású zónaidőszakba időzítsék működésüket. A termelési csúcsok mérséklése és a pillanatnyi szükségletek jobb összehangolása nemcsak a villamosenergia-rendszerben, hanem idővel a tudatos fogyasztóknál is pénzügyi megtakarítást eredményezhet - ismertette a minisztérium közleménye.
A 2025. január elsejével induló átállással a fogyasztóknak nincs külön teendőjük. Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók esetében egyelőre a számlakép sem újul meg. A versenypiaci ügyfelek számláján pedig csak akkor lesz látható az elosztói forgalmi díj zónaidőnkénti megbontása, ha erről az áramhálózati elosztó adatot küld a kereskedő felé. A napelemes rendszerrel nem rendelkezőknek ahhoz kell hozzászokniuk, hogy a továbbiakban nem kapnak egyenletes részszámlát. Ahogy a jövőben nem kell diktálniuk sem, mivel az okosmérőket távközlési hálózaton keresztül, automatikusan olvassák le. A felhasználók számára ezzel lehetővé válik, hogy fogyasztásuk napi, napon belüli alakulását online felületen nyomon kövessék. Az egyes felhasználókra vonatkozó változásokról a kereskedők részletes tájékoztatást küldenek ügyfeleik részére és közölnek online felületeiken - részletezte az EM.
Az újfajta elszámolás bevezetésétől függetlenül, az egyensúly fenntartása, a piaci árak alacsonyabb szintre szorítása érdekében szükség van arra, hogy a kisméretű napelemes rendszerek tényleges termeléséről megbízható adatok álljanak rendelkezésre. Az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebb áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő. Az Országgyűlés az Energiaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a közelmúltban fogadta el a villamos energiáról szóló törvény kapcsolódó módosítását. A tárca a kiserőművek üzemeltetőinek együttműködését kéri a nem elszámolási célú adatgyűjtésben. A végleges szabályozás a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest a napelemesek javára módosult. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a meglévő rendszerekre a korábban tervezettnél fél évvel később vezetik be, még többek számára biztosítva mentességeket.
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz 26,5 milliárd forinttal ösztönzi a villamos energia elosztók digitalizációs fejlesztéseit a megújulók integrációja érdekében. Az áramhálózati társaságok 2025 február közepétől pályázhatnak támogatásra a többi között a napelemes rendszerek termelésének mérhetővé tételét szolgáló beruházásaikhoz - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Fotó: Shutterstock
