2022. 01. 17. Hétfő Antal, Antónia napja
Jelenleg a TV-ben:

Televíziós vásárlási műsorablak

Következik:

Televíziós vásárlási műsorablak 04:00

Gazdaság

Hét százalék is lehet a bővülés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tiszta, hiteles hang az egyre erősödő hangzavarban - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Windisch László. A KSH elnökhelyettese szerint fontos, hogy a tisztánlátás érdekében a sokszor hangzatos állításokat összevessük az adatokkal. A számok márpedig egyértelműen azt mutatják, hogy a munkanélküliségi adatok a legjobbak közé tartoznak az Európai Unióban, a keresetek pedig az elmúlt évtizedben jóval az inflációt meghaladó mértékben nőttek.

    A napilap pénteki számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy az infláció egy olyan, a KSH által mért és publikált fajsúlyos adat, ami ismét középpontba került, leginkább azért, mert a korábbi várakozásokhoz képest jóval magasabb, Windisch László úgy válaszolt: valóban magas az infláció, a tavaly novemberi adat 7,4 százalékos áremelkedést mutatott, a hamarosan hivatalossá váló decemberi érték is ehhez közeli lehet. Ez valóban magasabb, mint a jegybank által célzott három százalék. Látható, hogy minél gyorsabb a járvány okozta gazdasági válságból a kilábalás, annál inkább felüti a fejét az infláció. A balti országokban és Lengyelországban is nyolc-kilenc százalékos az infláció, az eurózóna összesített adata tavaly decemberben öt százalék volt - ismertette.

    Az elnökhelyettes szerint érik olykor kritikák az infláció mérésének módszertanát. Kiemelte, hogy a KSH a nemzetközileg elfogadott sztenderdek alapján méri az inflációt. Az egységes módszertan alkalmazását az EU-tagállamoknak uniós rendelet írja elő. Az érzékelt és a valós infláció közt a legtöbbször van valamennyi eltérés, és szinte mindig az érzékelt infláció a magasabb. Ennek hátterében az áll, hogy az átlagostól eltérnek az egyéni, családi fogyasztási szokások. Egyéb, például pszichológiai okokkal is magyarázható a jelenség.

    Mint mondta, a lakhatási költségek figyelembevétele szintén vissza-visszatérő kérdés az infláció mérésénél. Az európai harmonizált módszertan besorolása szerint a lakhatási költségek közé a ténylegesen kifizetett lakbérek, a lakás karbantartására fordított kiadások, valamint a rezsiköltségek, vagyis a víz, a gáz és a fűtés tartoznak. Ennek a csoportnak a teljes fogyasztói kosáron belüli súlya az Európai Unióban átlagosan 17 százalék, míg hazánkban tíz százalék. A különbséget túlnyomórészt a ténylegesen kifizetett lakbérekre fordított kiadások okozzák, amelynek súlya az EU-ban 6,5, míg nálunk 1,2 százalék. Ez abból adódik, hogy Magyarországon a családok mintegy kilencven százaléka saját tulajdonban lévő lakásban él. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb a piaci alapú lakásbérlés. Fontos, hogy mindenki megértse, az infláció a magyar háztartások átlagos fogyasztói szerkezetének árváltozását méri.

    Windisch László közölte: a magas infláció mellett azért azt is ki kell emelni, hogy 2010 és 2021 között a bruttó átlagkeresetek reál - azaz infláció feletti - emelkedési üteme átlagosan évi 4,7 százalék volt. Ez nem kis teljesítmény, a 2002 és 2010 közti időszakban ugyanez az érték évente átlagosan csak 2,6 százalék volt. Úgy volt tehát 2010 után éveken keresztül jelentős keresetnövekedés, hogy a jelenleginél sokkal alacsonyabb infláció volt a jellemző. A keresetek emelkedése meghaladta az áremelkedés ütemét - mondta.

    Azzal kapcsolatban, hogy valóban rekordokat dönt Magyarországon a foglalkoztatottság, az elnökhelyettes elmondta: a legutóbbi hivatalos adatok szerint a tavaly szeptember-november közti időszakra mért, a 15 és 64 éves kor közöttiekre vonatkozó 74 százalékos foglalkoztatási ráta Magyarországon az eddigi legjobb foglalkoztatottsági adat. Kiemelendő, hogy a válság előtti év, 2019 azonos időszakában 72,3 százalék volt a foglalkoztatottság, tehát nemcsak magához tért a munkaerőpiac, de jelentős bővülést is láthatunk. Tavaly a szeptember-novemberi időszakban hetvenezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. Ez közel 4,7 millió foglalkoztatottat jelent. Kimagasló, hogy a 2010. januári, 10,9 százalékos munkanélküliséget mára sikerült 3,6 százalékra csökkenteni.

    Szólt arról is, hogy a teljes 2021-es évre csak február közepén lesz hivatalos KSH-adat. Magyarország az uniós országokkal összevetve az elsők között lábalt ki a gazdasági válságból. Tavaly nyáron a gazdaság teljesítménye már elérte, azóta pedig már meg is haladta a járvány előtti kibocsátás szintjét. Az első háromnegyed év szépen alakult, hiszen 7,1 százalékkal haladta meg a GDP a 2020 első háromnegyed évének teljesítményét. Így az utolsó negyedévben elég lenne ötszázalékos bővülés ahhoz, hogy a teljes éves 6,5 százalékos értéket elérjük - közölte, hozzátéve: ez alapján, a magánvéleménye szerint, akár a hét százalékot is megközelítheti, elérheti a 2021-es éves GDP-bővülés.

MTI

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Célpont: Vigyázat, ismét elszabadult Márki-Zay Péter!

Vigyázat, ismét elszabadult Márki-Zay Péter. Ezúttal a kormánypárt zsidó származású politikusainak számát firtatta. Ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt szerint az, hogy számon tartja, hogy a Fideszben mennyi zsidó van, az nem listázás.

Műsorok

MŰSORVÁLTOZÁS

Ettől a héttől kezdve nem hétfő esténként, hanem vasárnap 19 órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.

Cseppben az élet – karácsonykor a HírTV műsorán

A fordulatos sorozat négy részben mutatja be Dr. Béres József feltaláló izgalmas, drámai sorsát, küzdelmeit, igazságszerető személyiségét. A lebilincselő történet december 25-én, 26-án, 27-én és 28-án este 21 órától megtekinthető a HírTV műsorán.

Kóbor Jánosra emlékezünk

Pénteki Napi aktuális című műsorunkban élőben kapcsoljuk a Szent István-bazilikát, ahol gyászmisét tartanak a legendás zenész emlékére.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!