Mi jellemzi a hazai kis- és középvállalkozási szektort, mennyiben fejlődött a versenyképessége az elmúlt években?
A hazai vállalkozások helyzetének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a szektor 85 százalékát a két és kilenc fő közötti foglalkoztatotti létszámmal működő mikrovállalkozások adják, 0,4 százalékát a nagyvállalatok, és nem egészen 15 százalékát a kis- és középvállalkozások. Ezeknek az arányoknak az ismerete azért különösen fontos, mert a vállalkozások igényei lényeges különbségeket mutatnak működésük, koruk vagy akár a méretük és a súlyuk alapján.
A másik, amit a vállalkozások helyzete kapcsán látni kell, hogy az elmúlt négy-öt év nagyon megviselte őket, hiszen különböző, de mégis hasonlóságokat mutató és részben egymásból következő válsághelyzetekkel kellett megküzdeniük. Az egész folyamat a koronavírus-járvánnyal indult, aztán 2022 elején jött a háború és az abból eredő energiaválság, majd infláció, és persze a közel-keleti konfliktus. Ebben a környezetben kell a hazai vállalkozásoknak helytállniuk úgy, hogy közben egy globális átrendeződésnek is tanúi vagyunk. Ami az utóbbit illeti, Németország gazdasága évek óta gyengélkedik, miközben mindenki ismeri a mondást, hogy ha Németország tüsszent, egész Európa beteg lesz. Hát most nem tüsszentésről, hanem inkább tüdőgyulladásról van szó, ami Magyarországot is hátrányosan érinti.
Ehhez a válsághelyzethez persze hozzájárult az Európai Unió iparszerkezetének erőltetett átalakítása is – amely 2035-re például célul tűzte ki a fosszilis hajtású járművek teljes kiszorítását –, ami versenyhátrányba sodorta a kontinenst a többi gazdasági nagyhatalommal szemben. Donald Trump visszatérésével pedig ez az erőltetett tempójú átalakítás még nagyobb hátránnyá vált, hiszen ő azt az elvet vallja, hogy ha Kína nem figyel a környezetvédelemre, akkor én miért tegyem?
Tehát az a lényeg, hogy igen, kell a zöldátállás, de azt a szükséges és elégséges módon, az európai gazdasági teljesítőképesség szempontjait szem előtt tartva kell végrehajtani.
Ami a kérdés másik felét, a versenyképességet illeti, a kormány nagyon korán felismerte a kis- és középvállalkozások gazdaságstratégiai jelentőségét, és a szektor támogatása mára nemzetgazdasági prioritási kérdéssé vált. A kiemelt figyelem pedig indokolt: ha az itthon működő, 800-850 ezer vállalkozást vesszük alapul, és átlagosan csak két alkalmazottal és két eltartott családtaggal számolunk, akkor is az jön ki, hogy legalább 2,5-3,5 millió ember él ebből a szektorból, így mindenképp megérdemli, hogy fókuszban legyen.
Erre pedig egyértelmű a törekvés: a Nemzetgazdasági Minisztériumban külön államtitkárság jött létre a kkv-k támogatására, és elindult a szektor fejlesztését célzó Demján Sándor-program. Ez az elnevezés számomra személyesen is sokat jelent – büszkeség és visszaigazolás is egyben –, hiszen közel húsz éven keresztül dolgozhattam együtt Demján úrral.
Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az Európai Unió versenyképessége csökkent az utóbbi években, amely értelemszerűen a kkv-szektort is hátrányosan érinti. Ennek a legfőbb oka, hogy az EU lemaradt a versenyképesség, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia alkalmazásának a terén.
A vállalati hitelpiacon az elmúlt egy-két évben stagnált vagy kisebb mértékben csökkent a kereslet. A KAVOSZ konstrukciói hogyan járultak hozzá a finanszírozási piac teljesítményéhez?
2020-ban a KAVOSZ az MFB és az EXIM hitelprogramjai, illetve a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) új lendületet adott a finanszírozási piacnak. A KAVOSZ közvetítésével pedig ebben a pillanatban 4400 milliárd forintnyi forrás van a Széchenyi-kártya különböző konstrukcióiban a piacon, ami a magyar GDP hozzávetőleg 5 százalékának felel meg. Az egyszerűség kedvéért mondhatjuk azt, hogy percenként 20 millió forintot helyezünk ki a Széchenyi Kártya Program keretében. Mindezek alapján úgy látom, hogy a KAVOSZ gyors reagálású hadtestként van jelen a kkv-finanszírozásban, miközben az a fő feladata, hogy elősegítse az állami támogatású hitelezést.
Azt is látni kell, hogy a KAVOSZ viszonylag kis méretű cég, azaz rugalmas, így extra sebességgel tud reagálni a piaci igényekre. Ezeket az igényeket pedig nem mi találjuk ki, hanem folyamatosan konzultálunk a vállalkozásokkal, hiszen napi kapcsolatban állunk velük. Így a fejlesztési folyamat – a vállalkozások jelzésein, a javaslataink megfogalmazásán, a szakpolitika bevonásán keresztül az adott konstrukció bevezetéséig – nálunk igen gyorsan lezajlik: nem véletlen, hogy az elmúlt években rengeteg változás történt a programunkban. Ennek kapcsán Demján Sándort kell idéznem, aki azt mondta, hogy „minden lehető és lehetetlen eszközzel támogatni kell a kkv-kat”.
A KAVOSZ jelenleg nyolcféle támogatott finanszírozási konstrukciót kínál a kkv-knak. Mit kell tudni ezekről, és melyek közülük a legnépszerűbbek? A Széchenyi Kártya Program MAX+-ban elérhető konstrukciók minden releváns, létező vállalkozói igényt lefednek: így szerepel a kínálatban folyószámlahitel, forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló termék, beruházási hitel és lízingkonstrukció éppúgy, mint a speciálisan a turisztikai ágazatban és az agráriumban működő vállalkozásokra kifejlesztett megoldások.
A konstrukcióink árazása pedig rendkívül kedvező: a beruházási hiteleknél évi 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent a kamat 2024 novemberében, idén márciustól pedig tovább tudunk könnyíteni a vállalkozók terhein: a beruházási hitel és az agrárberuházási hitel, valamint a lízingkonstrukciók keretében 3 százalékra mérséklődik a kamat, a folyószámla- és likviditási hitelek esetén pedig 4,5 százalékra; ezek ráadásul a futamidő végéig fix kamatok. Az igényelhető összeg maximumát az EU elvárásai miatt 1 milliárdról 500 millió forintra kellett korrigálnunk, ami a nagyobb középvállalatok szempontjából nem előnyös, ám így is rendkívül kedvező konstrukciókról van szó. A múlt évben emellett bevezettük a zöldcélok megvalósítását szolgáló Széchenyi -kártya-konstrukciót is, amelynél még kedvezőbb, fix 1,5 százalékos a kamatszint. A legnépszerűbb termék – nem meglepő módon – a folyószámlahitel, hiszen egy nagyon rugalmas feltételű, szabad felhasználású konstrukcióról van szó. Március 1-jétől a folyószámlahitel és a likviditási termékünk kamata is fix 4,5 százalékra csökken az eddigi 5 helyett.
A 2025-ös kamatcsökkentést a KAVOSZ Zrt. 0,1 százalékos és a bankszektor 0,4 százalékos tehervállalása teszi lehetővé.
A koronavírus-járvány ideje alatt a beruházási hitelek aránya 10 százalék alá csúszott, majd a járványhelyzet enyhülésével, a beruházási kedv visszatérésével hirtelen 40 százalék fölé ugrott. 2022 és 2024 között viszont köztes állapot alakult ki ebből a szempontból – a beruházási célú finanszírozás aránya 10–20 százalék között alakult –, ami egyrészt a beruházási döntésekkel kapcsolatos kivárással magyarázható, másrészt azzal, hogy még mindig a válsághelyzetek idején felélt tartalékok visszaépítése folyt a vállalkozásoknál. De azzal számolunk, hogy a beruházási óvatosság folyamatosan oldódik.
Milyen feltételeknek kell megfelelniük a Széchenyi Kártya Program finanszírozásait igénylő vállalkozásoknak?
Nálunk nem az a cél, hogy a vállalkozásokat kizárjuk a finanszírozási lehetőségekből, hanem pontosan az, hogy bevonjuk. Ezzel együtt természetesen nekünk is az a célunk, hogy működő – és jól működő – vállalkozásokat finanszírozzunk a termékeinkkel: ennek a célnak pedig láthatóan meg is felelünk, hiszen a portfóliónk minőségi mutatói relevánsan jobbak a piaci átlagnál. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy nagyon jól ismerjük a hazai vállalkozásokat, az igényeiket, a problémáikat: mi naponta 200-300 hiteligénylést fogadunk be, ami óriási szám.
Melyek azok a szempontok, amelyeket a vállalkozásoknak mérlegelniük kell, mielőtt banki finanszírozást igényelnek, miben tudja őket támogatni a KAVOSZ?
A Széchenyi-kártya-termékek ismertsége nagyon magas, 92 százalék körüli a kis- és középvállalkozások körében, ami arra utal, hogy az elmúlt évek intenzív kommunikációja elérte a célját. A KAVOSZ, az országos irodahálózat – ami a területi kamarai és a VOSZ-irodákat öleli fel – és a vállalkozások között eközben kialakult a bizalom, hiteles, megbízható szereplőjévé váltunk a piacnak, és sikerült elérnünk, hogy a finanszírozási lehetőségeket kereső vállalkozások körében a Széchenyi Kártya Program az elsők között merül fel.
Azt ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy mi „csak” támogatást tudunk nyújtani a vállalkozásoknak a terveik megvalósításához, helyettük viszont nem tudjuk meghozni a döntéseket, nekik kell tehát kitalálniuk, hogy pontosan mire is kell a pénz. Tehát senkit nem beszélünk rá a hitelfelvételre, de ha egy vállalkozás finanszírozási megoldást keres – amelynek költségeit később ki is tudja termelni –, annak megvalósításához készek vagyunk segítséget nyújtani.
Érzékelhető-e a keresleten az egyes konstrukcióknál végrehajtott kamatcsökkentés hatása?
Egyértelműen, folyamatosan erősödő érdeklődésről tudok beszámolni. Az elmúlt éveink egyébként nagyon sikeresen alakultak 2024-ben hozzávetőleg 2600 milliárd forint értékben fogadtunk be hitelkérelmeket, hozzávetőleg 70 ezer cégtől – ezek közül nagyjából 40 ezer 1300 milliárd forint értékben már meg is kötötte a szerződést. Biztató emellett, hogy a beruházási célú finanszírozás aránya is emelkedő tendenciát mutat: jelenleg 25 százalék körül mozog a teljes portfólión belül. A 2025-ös további kamatcsökkentéstől pedig ennek még gyorsabb ütemű fellendülését reméljük.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: KAVOSZ
