Ezek az élőhelyek lefedik a Kárpát-medence szinte valamennyi jellegzetes élőhelytípusát, állóvizeket, folyókat, tavakat, szikes tavakat, víztározókat, mocsarakat, nedves réteket és még a barlangok vízi ökoszisztémáit is. Utóbbi kategória magyar javaslatra került be az egyezménybe, ami különleges hozzájárulás a világegyezményhez. A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége.
Mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz Magyarország 260 ezer hektárnyi Ramsari területtel büszkélkedhet - emelte ki Rácz András. Kifejtette: a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) keretében 109 projekt valósult meg 42 milliárd forintból, amelynek kétharmada élőhelyek helyreállítását szolgálta, ennek kétharmada pedig vizes élőhelyek rendbetételét érintette. Az új Kehop Plusz programban hasonló nagyságrendű fejlesztések indulnak, az első támogatási szerződések pedig már megszülettek. A természetvédelem sikeréhez emellett a helyi lakosok, önkormányzatok, gazdálkodók, kutatóműhelyek és civil szervezetek összefogása is elengedhetetlen - emelte ki az államtitkár.
A rendezvény külön aktualitása, hogy idén ünnepli 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek eddigi munkáját az államtitkár elismeréssel méltatta, és megköszönte a kiskunsági vizes élőhelyek megőrzéséért folytatott ötven éves munkát. A vizes élőhelyek világnapja emlékeztet minket arra, hogy a természet védelme nemcsak a jelenről, hanem a jövő generációiról is szól, Magyarország pedig továbbra is elkötelezetten dolgozik ennek érdekében - húzta alá Rácz András a közlemény szerint.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
