Hozzátette: a korábbi években 6-8 százalékkal nőtt a vendégek száma. Az idén azonban jellemzően az egyéb szolgáltatások bevételei nőttek jobban a létesítményekben, mint a fürdőszolgáltatásból származók.
A nyár két részre volt osztható: a júniusban és július első felében a szokatlanul hűvös és csapadékos időjárás kétszámjegyű - akár 30 százalékot meghaladó - visszaeséseket hozott a tavalyi év hasonló időszakának forgalmához képest - fejtette ki, hozzátéve: a késve melegedő július és a forró augusztus azonban kompenzálta a kiesést, és a hazai fürdőkbe végül átlagosan 1 százalékkal több vendég látogatott el, mint egy évvel korábban.
Kiugró vendégszám-adatok csak néhány fürdőben, jellemzően az északkeleti országrészben jelentkeztek, ami elsősorban a szolgáltatások fejlesztésével, új attrakciókkal magyarázható. Míg a látogatószám a fürdők 40 százalékában emelkedett, addig a bevételek a fürdők háromnegyedében alakultak a tavalyinál kedvezőbben.
A dunántúli fürdők a tavalyinál alacsonyabb vendégszámokat értek el, átlagosan 4 százalékkal, miközben a Dunától keletre fekvők többsége átlagosan 4,5 százalékkal több vendéget fogadott, mint 2017-ben. A keleti országrész fürdői 10 százalékos bevételnövekedést értek el, míg a nyugati fürdőkben 2 százalékos átlagos bevételnövekedést mértek - ismertette.
