Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a jelentés bemutatásakor közölte, az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016-ban regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel. Az áfahiány 2017-ben az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő éve tart.
Kijelentette, az évek óta tartó áfabevétel-kiesés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető.
Tájékoztatása szerint az áfarés - amely annak a fokmérője, hogy mennyire hatékonyak az áfabefizetésre és az adószabályoknak való megfelelésre vonatkozó intézkedések az egyes tagállamokban - Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34) és Litvánia (25) követte.
Magyarországon csökkenő tendenciát követve a mutató 9 százalékra mérséklődött 2018-ban az egy évvel korábbi 14 százalékról. 2013-ban a várt áfabevétel 21 százaléka, 2014-ben 19 százaléka, 2015-ben 16 százaléka, 2016-ban 15 százaléka nem folyt be az államkasszába.
Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legalacsonyabb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót).
A bizottsági jelentés szerint 2018-ban is folytatódott a csökkenő tendencia, az előzetes számítások szerint az áfarés mértéke nem érte el a 130 milliárd eurót és a teljes áfabefizetési kötelezettség 10 százalékát.
A nagyarányú áfakiesés arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió áfaszabályait teljeskörűen meg kell reformálni, és hogy a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az áfacsalás visszaszorítása és a jogszerű üzleti és kereskedelmi tevékenységek megkönnyítése érdekében - tette hozzá az uniós biztos.
MTI
