Több szakszervezet el sem ment, mások pedig kivonultak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács üléséről, ahol a jövő évi bérekről tárgyaltak. „3,4 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelésben sikerült megállapodni, ami azt jelenti, hogy a minimálbér 105 000 forintra emelkedne, a garantált bérminimum pedig 122 000 forintra” – közölte Modori László, az NGM helyettes államtitkára.
A tanácskozáson a munkavállalói oldalt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége képviselte. Pataky Péter felszólalásában azt hangoztatta, hogy a jelenlegi emelést mindaddig nem tudják elfogadni, amíg nem éri el a KSH által közölt létminimum összegét. „Ha és amennyiben 150 000 lesz a minimálbér, ennek a nettó tartalma 68 250 forint. Ez 19 250 forinttal kevesebb mint, a tavalyra számított létminimum. Hogy idén mennyi lesz a létminimum, nem tudjuk. A szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók nettó tartalma 79 300 forint lesz, ez 8200 forinttal kevesebb, mint a létminimum. Tisztelt tanács, ez botrány” – fogalmazott Pataky Péter.
A civil oldal képviselői is a létminimumhoz viszonyítják a minimálbért. „Mi mindenképpen üdvözöljük és támogatjuk a minimálbér növekedését, hiszen nagyon fontos az, hogy a nettó összeg közelítsen a a létminimumhoz, amelyet a KSH határoz meg, jelenleg 87 500 forint. Ha nézzük a különböző kedvezményeket, kafetériát, családi adókedvezményt, ez az összeg közelítő” – vélekedett Szendrei Róbert, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának elnöke.
A munkáltatók megfelelőnek tartják az elképzelést. Hangsúlyozták: az emelkedés a munkáltatók számára tartható, így a dolgozóknak nem kell munkahelyek megszűnésétől tartaniuk. „Nagyon fontos szempont, hogy a meglévő munkahelyek megmaradjanak. Olyan béremelést elrendelni kötelező erővel, amelyet a vállalkozások nem tudnak kifizetni, az kontraproduktív döntés lenne. Vezethetne ahhoz, hogy munkahelyek szűnnek meg, vezethetne ahhoz, hogy a cégek nem tudják tevékenységüket tovább folytatni, vezethetne ahhoz, hogy nem munkahelyek növekedéséről és megtartásáról, hanem a munkahelyek megszűnéséről kellene tárgyalni” – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke.
Beran Ferenc atya a Magyar Katolikus Egyház részéről a munkanélküliségi ráta drasztikus csökkenésére hívta fel a figyelmet. „2010-ben, ahogy előbb hallottuk, 11,8 százalék volt a munkanélküliség, amely most lecsökkent 7,4 százalékra. Ez nagyon nagy dolog, és ahogyan én tájékozódtam, körülbelül 200 ezer fő munkához jutását segítette, ezt kell mérlegelni” – hangsúlyozta.
Bár a tárgyaláson megállapodás nem született, a kormány már december 22-én tárgyalhat a javaslatról. „Már igazából minden határidőn túl vagyunk. Úgy gondolom, hogy ez is az elkötelezettséget jelzi részünkről, hogy továbbra is azon dolgozunk, hogy ezt a megállapodást aláírjuk. Ha nem sikerül, a kormánynak megvan a törvényi kötelezettsége. Természetesen akár aláírjuk a megállapodást, akár nem, mi ezzel a tartalommal készítettük elő a kormány-előterjesztést a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről” – nyilatkozta az NGM helyettes államtitkára.
A minimálbér a kétezres évek eleje óta megnégyszereződött, és csak az elmúlt négy évben majdnem harmincezer forinttal emelkedett. Ha a kormány is elfogadja a tervezetet, akkor jövőre további 3,4 százalékkal nő a minimálbér és a bérminimum is.
Idén egyébként 2,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek is a KSH adatai szerint. A családi kedvezmények figyelembevétele nélkül nemzetgazdasági szinten 153 500 forint volt a nettó átlagkereset. A versenyszférában dolgozók létszáma enyhe emelkedést mutat, a foglalkoztatottság alakulásában a közfoglalkoztatásnak van jelentős szerepe, a közfoglalkoztatottak száma ugyanis 45 ezer fővel bővült tavaly októberhez képest.
