Komoly élelmiszerválságot okozhat az orosz–ukrán konfliktus, a háború miatt azonban nemcsak a keleti gabonától függő észak-afrikai térségnek kell aggódnia. A Portfólió Agrárium 2022 konferencián elhangzottak szerint Európában is van ok aggodalomra, nem tudni ugyanis, hogyan sikerülnek majd a tavaszi vetések Ukrajnában, illetve sorsdöntő lehet az is, tovább szankcionálják-e az oroszokat. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az eseményen kijelentette: a 2022-es évben önmagában számos kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, az ágazatra nehezedő nyomást a háború pedig tovább súlyosbítja.
– Tavaly az év második felében gazdaságilag sikerült átlendülni a Covid okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag-és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Hiánygazdasági jelek tűntek fel, emellett még a klímaváltozás is magasabb szintre lökte a problémákat. Mindezekre rájött a háború, ami a közvetlen és közvetett hatásaival nagyban befolyásolja a mezőgazdaságot is – rövidtávon ez a legfontosabb feladat 2022-ben, amit muszáj kezelni
– hívta el a figyelmet.
Majd hozzátette: mivel Oroszországnak és Ukrajnának mind alapanyagban, mind energiában óriási szerepe van, ezért is okozhat komoly ellátási problémákat a konfliktus.
Az Európai Bizottság válságmentő csomagot készített elő az élelmiszerhiány elkerülésére. A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege az, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy a zöldítés szempontjából parlagon hagyott területeket is bevetik. Ezzel kapcsolatban Feldman Zsolt azt mondta: ez nem kötelezettség, a gazdálkodók önkéntes alapon választhatják ezt a megoldást. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, mindenkit arra kér, hogy felelősen döntsön.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint is nehéz időszak van előttünk,
az orosz–ukrán konfliktus rövid és közép távon élelmiszerhiányhoz vezethet.
– Nem tudni, hogy a tavaszi vetést az ukrán gazdák milyen mértékben tudják elvégezni. Az optimista jóslatok szerint a megszokott termés 60-80 százalékát sikerül majd megtermelni Ukrajnában. Az agrárkamara elnöke szerint ennél nagyobb gondot jelent az, hogy nem fogják tudni hol tárolni a gabonát a gazdák, az országnak ugyanis egyetlen kikötője sem maradt épségben. – A háború az észak-afrikai térségekben már most komoly ellátási problémákat okoz és elképzelhető, hogy nem vagy alig lesz élelmiszer – emelte ki.
Ellátási gondoktól hazánkban nem kell tartani, az azonban biztos, hogy a termelők mellett a vásárlóknak sem lesz könnyű dolguk.
– Nem fenntartható hogy a vágóhíd fizeti meg a termelést, ezért elkerülhetetlen, hogy az emelkedő költségeket tovább hárítsák a fogyasztóra. A kérdés csak az, hogy a vásárlók meg tudják-e fizetni a drágább élelmiszert – mondta. A kamara elnöke jelentős visszaesésre számít. Bár a következő egy-két év mindenkinek nehéz lesz, hazánkban felértékelődhet a mezőgazdaság és a vidék szerepe.
A konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a szomszédunkban zajló háború számos dologra rámutatott.
– Meg kell értetni a társadalommal, hogy feleannyi növényvédővel ugyanannyi mennyiségű élelmiszert nem lehet megtermelni. Ez olyan, mintha feleannyi gyógyszerrel ugyanannyi embert szeretnénk meggyógyítani
– jegyezte meg Győrffy Balázs.
Miközben a világban egyre több helyen gondot okoz az élelmiszerhiány, az Európai Unióban olyan mértékű korlátozás alá esik a növényvédőszer- és a trágyafelhasználás, aminek komoly hatása lesz a termelékenységre is. Ha ez így marad, akkor a NAK elnöke szerint Európa előbb-utóbb elveszítheti az önellátását.
Magyar Nemzet
