Czomba Sándor emlékeztett, 1998 és 2002 között két és félszeresére, 2010 és 2023 között pedig több mint háromszorosára nőtt a minimálbér, amit a baloldali kormányzás alatt 2002 és 2010 között 47 százalékkal sikerült emelni.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában rámutatott, hogy a minimálbért akkor lehet emelni, ha gazdaság húz, jól teljesít, mindez azt jelenti, hogy a jobboldali kormányok idején a gazdaság jobban teljesített.
Az államtitkár az M1-en a bértárgyalásokról elmondta, a munkaadói és a munkavállalói oldal "komoly meccset vív" minden év végén, az esetek döntő többségében megállapodásra jutnak, amit a kormány azzal szentesít, hogy kormányrendeletben kihirdeti.
Közölte, az országban a foglalkoztatottak száma 4,7 millió, ezen belül a minimálbér 220 ezer embert, a garantált bérminimum pedig 740 ezer embert érint.
Ugyanakkor jelezte, a minimálbér-emelés jelentősége túlmutat ezen a körülbelül 1 millió emberen. Azt látják, hogy a cégek általában 15 százalék körüli általános béremelésben gondolkodnak és tárgyalnak a helyi munkavállalói érdekképviseletekkel, tehát a minimálbér-emelés megtolja a fölötte lévő béreket.
Az államtitkár szerint feszes a munkaerőpiac: nagyon nehéz jó szakembert találni, ezt a cégek is tudják, ezért a bérekben is igyekeznek jelezni, hogy kit szeretnének megtartani.
Az államtitkár a Kossuth rádióban beszélt még az európai minimálbérről is. Arra a kérdésre, miért sürgeti ennek bevezetését a Demokratikus Koalíció, személy szerint Dobrev Klára, Czomba Sándor kijelentette, e mögött bizonyára sokkal inkább politikai, mint szakmai érvek sorolhatók fel.
Fotó: MTI/MH
