A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint az Európai Parlament a közelmúltban döntött a következő uniós ciklus halászati operatív programjának előzetes terveiről, melyek további, már az EP-választások utáni tárgyalások során válnak véglegessé. Jelenleg Magyarországon mintegy 16 milliárd forint jut az ágazatra, a tervek szerint a következő ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a források mértéke.
Erdős Norbert hangsúlyozta: az Európai Bizottság ajánlása szerint a halászati ágazatot 4,5 százalékos elvonás érte volna, azonban a módosító indítványok hatására közel tízszázalékos forrásemelkedés valósulhat meg, és az országba érkező halászati források 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet, csak 13 százalék marad Brüsszel hatáskörében.
Sikernek nevezte, hogy a bizottság eredeti terveivel ellentétben megmaradtak a vissza nem térítendő támogatások, valamint azt, hogy az általa és portugál képviselőtársa által jegyzett módosító javaslat értelmében bekerült a javaslatba a fiatal halászok támogatásának lehetősége, ami az elöregedő ágazat fiatalítását segíti.
Erdős Norbert közölte: a következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat. Emellett édesvizekre is kiterjesztenék a Horizont kutatás-fejlesztési, illetve a környezetvédelmi és halászati adatgyűjtési forrásokat.
A közelgő EP-választások kapcsán a képviselő hangsúlyozta, hogy a területen elért eredmények is azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett a halászati ágazat támogatása iránt.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke elmondta: a mostani támogatási ciklusban mintegy 51 millió euró szolgálja a magyar halgazdálkodási operatív programot, melyből közel 39 milliót az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig a magyar kormány biztosítja.
A jövőben megnövekedő források halastavak gátrendszerének felújítását, új tavak építését és új technológiák kiépítését is lehetővé tehetik - tette hozzá.
A Mahal elnöke szerint jelenleg mintegy 26 ezer hektáron termelnek halat Magyarországon, és 19 intenzív üzemben folyik iparszerű halelőállítás. Étkezési halból közel 18 ezer tonnát termelnek, melyből 12 ezer tonna ponty, ezt követi az afrikai harcsa 3 ezer tonnával, a harmadik pedig a busa. Pontytermelésben az Európai Unióban Lengyelország és Csehország után Magyarország a harmadik, afrikai harcsában és más ragadozó halakban - harcsák, süllők és csukák - pedig vezető helyen áll a magyar haltermelés. A tógazdasági termelés emellett környezetvédelmi és természetvédelmi értékek fenntartásához is hozzájárul, de a vízgazdálkodásban és mintegy 500 ezer horgász kiszolgálásában is szerepet vállalnak - tette hozzá.
Németh István hangsúlyozta: Magyarországon alacsony, mintegy 6,5 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás, ezért közel 30 millió euró értékben termel exportra az ágazat, elsősorban Románia, Lengyelország, Ausztria és Németország irányába. A Mahal célja a hazai halfogyasztás népszerűsítése is - mondta.
MTI/Hír TV
