A kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességének, hatékonyságának növelése érdekében jött létre az Országos Vállalkozói Mentorprogram, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvánnyal együttműködve valósít meg. Már a mentoráltak kiválasztása zajlik, ha minden jól megy, januárban indulhat is a munka. Balla Gergellyel, a program projektvezetőjével beszélgettünk.
– Talán a legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen céllal dolgozták ki ezt a mentorprogramot és kik vehetnek benne részt?
– A cél, hogy gyakorlati tudást biztosítsunk a kkv-k fejlődéséhez, amelynek egyik leghatékonyabb eszköze a vállalkozói mentorálás, vagyis a más tapasztalatából való tanulás. A program keretében kiválasztott sikeres vállalkozásokkal, mentorokkal való együttműködésre jelentkezhetnek a magyar kkv-k. A program elsődleges célja, hogy a mentorálás hazánkban is országosan elterjedjen, erősödjön a vállalkozói tudatosság és együttműködés, ezáltal csökkentve a vállalkozók tudásában, tapasztalataiban és kompetenciáiban meglévő hiányosságokból fakadó versenyhátrányokat. Az Országos Vállalkozói Mentorprogram elkötelezett abban, hogy növelje a vállalkozói aktivitást, a túlélési esélyeket, valamint hozzájáruljon a vállalkozói kultúra és imázs javításához. A projekt során országosan és ingyenesen elérhetővé válik legalább ötszáz mikro-, kis- és középvállalkozás számára egy olyan tapasztalt vállalkozókból, szakemberekből álló mentorhálózat, amely szakmai mentorálást biztosít külpiacra lépő- és beszállítóvá váló vállalkozások részére, illetve személyes mentorálást fiatal, női és generációváltó vállalkozásoknak. Beszállítói mentorálásra egyrészt azon kkv-k jelentkezését várjuk, akik még nem beszállítók, de úgy érzik, hogy kisebb-nagyobb fejlődéssel képesek lennének beszállítói tevékenységet folytatni, vagy már beszállítók, de tovább szeretnék ezen tevékenységüket fejleszteni. A jelentkezők országosan hatvan sikeres beszállítói mentor közül választhatnak, többek között olyan cégekkel működhetnek együtt, mint a General Electric, a Knorr-Bremse, a Bosch, a Continental, a Michelin, a National Instruments, a Coca-Cola, a Videoton, a Borsodi Műhely Kft. Külpiaci mentorálásra olyan kkv-k jelentkezhetnek, akiket érdekel a külpiacra lépés, az exportálás és szeretnék megtudni hogyan kell elindulni ezen a folyamaton, illetve olyan kkv-k is, amelyek már megjelentek a külpiacon, de szívesen bővítenék ezen tevékenységüket. A jelentkezők országosan negyven sikeres külpiaci mentor közül választhatnak, és többek között olyan cégekkel működhetnek együtt, mint a Tungsram, a Kürt, a Jász-Plasztik, a Hajdu, a Graboplast, a Naturex vagy a Neuzer.
– Mik azok a kihívások, amelyekkel a hazai kkv-k szembenéznek?
– Az előzetes felmérések során három olyan főbb területet azonosítottunk, amikre maga a projekt is reflektál. Az egyik, hogy a magyar nagyvállalatokhoz és az európai uniós kkv-khoz képest is alacsony a hazai kkv-k munkatermelékenysége. A másik probléma, hogy nagyon csekély a külpiaci jelenlétük, kevés kkv próbálkozik külpiaci értékesítéssel, pedig ez a versenyképesség egyik elengedhetetlen feltétele. A harmadik, kicsit általánosabb terület, hogy kevés innovációt alkalmaznak. Ez nem csak a technológiákban, hanem a módszertanokban is megmutatkozik. Nem használják azokat a hatékonyságnövelő módszereket, amelyeket európai uniós vagy akár amerikai társaik igen. E három fő terület mentén lett kidolgozva a program.
– Mi lehet az oka a hazai kkv-k lemaradásának?
– A magyar vállalkozói kultúra viszonylag friss, hiszen csak a rendszerváltás után indulhattak el a magánvállalkozások. Előtte nem voltak igazi piacok, a fejlesztések is előre meghatározott, kötött pályán működtek. A magyar gazdaságnak mindent a nulláról kellett felépítenie, ez pedig nehéz és hosszú folyamat. Talán mostanra értek el a nagyobb hazai vállalkozások arra a szintre, amikor már tudnak segíteni a most induló vagy kevésbé hatékonyan működő cégeknek. A történelmi akadályon túl problémát jelent az együttműködési kultúra hiánya is, amit reményeink szerint ez a szemléletformálási program szintén orvosolni tud majd. A problémák megoldásának a vállalkozói tanulás legköltséghatékonyabb és leggyorsabb módja, ha már jól működő cégek osztják meg tapasztalataikat, és késztetik együttműködésre és tanulásra a kkv-kat. Ez egy bizalomra épülő munka, amiben a mentor szerepe, hogy olyan gyakorlati tapasztalatokat, gondolatokat osszon meg, olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekkel fejlődésre ösztönzi a segítségre szoruló vállalkozást. Ilyen programok már korábban is léteztek, a miénk abban unikális, hogy országosan valósul meg, így a vidéki vállalkozások is ugyanolyan könnyen és eredményesen vehetnek részt benne.
– A mentoroknak miért éri meg ehhez a programhoz csatlakozni?
– Alapvetően ez egy önkéntes tevékenység, a mentor cégek azért vállalják, mert felelősséget éreznek a gazdaságért, és szeretnék a kevésbé tapasztaltakat segíteni. Tehát az ő befektetett energiájuk később egy jól működő gazdasággal térül meg. A segítségen túl természetesen üzleti kapcsolatépítésre is jó lehetőséget nyújt a csoportos mentorálás keretében megvalósuló beszállítói és külpiaci mentorálás. Büszkén mondhatjuk, hogy száz nagyon sikeres és példaértékű cég vállalta a mentortevékenységet, hatvan beszállítói, negyven pedig külpiaci területen. Ezzel a mentortoborzás befejeződött.
– Mi a következő lépés?
– Most a mentorált toborzás zajlik. A száz mentorhoz összesen négyszáznyolcvan kkv csatlakozhat. Az országot húsz területi egységre osztottuk, tizenkilenc megye és Budapest. Minden egyes területen két mentorcsoportot szeretnénk létrehozni, egy beszállítóit és egy külpiacit, amelyhez tizenkét-tizenkét kkv-t várunk. Húsz megyei nyitórendezvény már lezajlott, melyek során bemutattuk mentorainkat az érdeklődé kkv-knak, egyúttal a mentorált jelentkezés is elindult. Örömmel mondhatom, hogy az érdeklődés nagy, de még vannak szabad helyek. Akit érdekel a program, keresse fel a www.vallalkozztudatosan.hu honlapunkat, ismerkedjen meg a részvételi feltételekkel és adja be jelentkezését, vagy ha kérdése van, keresse megyei kollégáimat a honlapon levő elérhetőségeken. Az érdeklődőknek azt javaslom, hogy siessenek a jelentkezések beadásával, mert napról napra fogynak a helyek, a jelentkezési határidő pedig november 15. A vállalkozásoknak lehetőségük van a honlapon előzetesen megismerni a mentor cégeket, és a jelentkezés során jelezhetik, hogy melyikhez szeretnének tartozni. Természetesen ez fordítva is működik. A mentorok is jelezhetik, hogy a jelentkezők közül melyek azok a cégek, akiket a profiljuk alapján a leghatékonyabban tudnának támogatni.
– Egy kkv-nak milyen feladattal vagy költséggel jár jelentkezni?
– A jelentkezés minimális adminisztrációval jár, a folyamat, amely során egy online jelentkezési lapot kell kitölteni és egy nyilatkozatot papír alapon beküldeni. A megyei koordinátor hálózatunk minden segítséget megad az érdeklődőknek, hogy ez a lehető legegyszerűbb legyen a kkv-k részére. A mentorálási folyamat alatt a mentoráltak csak a munkaidejükből kell áldozniuk, illetve utazási költséggel számoltanak, de ez elenyésző ahhoz képest amennyi tudást és kapcsolatot szerezhetnek a program során. A szolgáltatásokat a mentoráltak ingyenesen kapják, ezért nem kell fizetniük. Szoros üzleti és baráti kapcsolatok is kialakulhatnak, amelyek nem csak a program egyéves időtartama alatt, hanem a jövőben is nagyon kedvezőek lehetnek. Ez egy ösztönző környezet, ahol minden eszköz adott és minden a fejlődést segíti. Reményeink szerint országosan és megyénként is olyan ösztönző közösségek alakulnak ki, amire eddig még nem volt példa, ez felbecsülhetetlen értékkel bír.
– Várhatóan mikor indul el a program?
– Ha a mentoráltak kiválasztása és a kapcsolódó háttérmunkák terv szerint haladnak, akkor 2020 januárjában indulhat el a beszállítói- és a külpiaci mentorálás, ami 2020 decemberében ér véget. Maga a folyamat egy értékeléssel és egy egyéni fejlesztési terv kidolgozásával indul majd, azt követi az e-learning, a csoportos mentorálási alkalmak, és az egyéni tanácsadások.
– Hogyan tudják majd mérni a sikert?
– A program végén a mentorált vállalkozásoknak gyakorlati eredményeket is kell produkálni. A beszállítói cégektől egy 2-3 éves beszállító fejlesztési terv kidolgozását várjuk el, a külpiaci területen pedig egy exportterv kidolgozása a feladat. A beszállítófejlesztési terv célja, hogy a mentorált rendelkezzen a folyamat végére egy olyan gyakorlati tervvel, amely sikeres megvalósítása és megfelelő üzleti ajánlat esetén beszállítói szerződéshez juthat. Az exportterv célja, hogy a kkv-k végigmenjenek egy tudatos tervezési folyamaton a külpiacra lépésük előtt. Ezzekkel nem csak a program sikerét mérjük majd, hanem a résztvevők is kapnak egy kézzelfogható bizonyítékot arról, hogy valóban hasznos tudással gazdagodtak.
