Egy budakalászi péküzemben minden dolgozó többet visz haza a minimálbérnél. Az átlagjövedelem bruttó 140 ezer forint a sütőiparban, de minden harmadik alkalmazott minimálbérért vagy a szakmunkás minimálbérért – hivatalos nevén – garantált bérminimumért dolgozik – mondta a Pékszövetség főtitkára. „Jelenleg 21,5 ezer foglalkoztatott van. Ennek körülbelül 35-40 százalékát érinti a minimálbér és a garantált bérminimum, tehát meglehetősen nagy arányt jelent. Ennélfogva ez az intézkedés jelentős költségnövekedést okoz majd megint. Ez azért nehéz az iparnak, mert a jövedelmezősége 0 és 1 százalék között van már jó ideje, és ez tovább növeli a költségeket” – mondta Verli József.
Január elsejétől a minimálbér bruttó 98 ezerről 101 500 forintra, míg a garantált bérminimum 114 ezerről 118 ezerre nőtt. Ez 3,5 százalékos emelést jelent. A szakszervezetek nagyobb léptékben gondolkodtak. „A kiindulási számításoknál 2,4 százalékos inflációt vettünk figyelembe és arra tettük rá a 2 százalékos GDP-növekedést és így jött ki a 4,6. Illetve a minimálbérnél azt mondtuk, hogy mivel az európai sztenderdeknek megfelelően a minimálbérnek, illetve nettó értékének közelítenie kell az átlagbérek nettó értékének a 60 százalékához és mi ettől még nagyon távol vagyunk, ezért a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot javasoltuk plusz egy százalékkal emelni. Ezt a munkaadók nem hagyták jóvá” – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.
A munkaadói érdekképviseletek viszont a 3,5 százalékos emelést is sokallják. Arra hivatkoznak, hogy a gyakorlatban ennél jóval többet kell kigazdálkodniuk a cégeknek, mert idén az állam már nem ad támogatást a minimálbér-emeléshez a kevésbé jövedelmező ágazatokban. „Biztos, hogy lesz, akinek ez olyan komoly nehézséget fog okozni, hogy vagy foglalkoztatást vagy valamilyen módon költséget kell neki tudni csökkenteni” – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Arra a kérdésre, hogy kell-e elbocsátásokra számítani úgy válaszolt: „reméljük, hogy nem kerül rá sor, de nyilván a költségcsökkentésnek egy módozata a személyi létszámcsökkentés.”
Elemzők arra figyelmeztetnek: bérfeszültséget okozhat a dolgozók között, ha a munkáltató csak a minimálbért emeli. Ebben a Pest megyei húsfeldolgozóban a cégvezetés úgy döntött, hogy mind a 240 dolgozó bérét megemeli. „Gyakorlatilag 10 százalék különbség van a minimálbér és a dolgozói átlagbér között. Ezt a 10 százalék különbséget továbbra is meg kell tartanunk” – mondta Oláh István igazgató.
A minimálbér-emeléssel a költségvetés is nyer, hiszen a magasabb bérből nagyobb adóbevétele származik az államnak.
