Domokos László szerint a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.
Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőny Magyarország számára - hangsúlyozta.
Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.
Fontosnak nevezte, hogy a büdzsé végrehajtását folyamatos monitoring kísérje. Mint mondta, a rugalmasság növeli a költségvetés kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi, hogy a környezeti változások ellenére a fő célok teljesüljenek.
Biztosítani kell a költségvetési folyamatok átláthatóságát is - tette hozzá. Lehetővé kell tenni, hogy a büdzsét végrehajtó szervek bizonyos mértékben eltérjenek attól, de ezeket az eltéréseket átláthatóvá kell tenni mind az Országgyűlés, mind az adófizetők számára.
Domokos László a beruházások további növekedését is előrevetítette. Hozzátette, ezeknek kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában. Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfuttatása a beruházási piac túlfűtöttségét okozhatja - figyelmeztetett.
Hangsúlyozta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.
Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is.
Szólt a már elindult pozitív folyamatokról is, például arról, hogy tavaly és idén a háztartások összességében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, vagyis kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat pótolják. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések is nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot.
Kiemelte azt a trendet is, hogy a munkaerő az alacsonyabb jövedelmű ágazatok felől a magasabb jövedelmet biztosítók felé áramlik, valamint az állami szférából is az üzleti szférába vándorol, és külföldről is többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.
A munkakultúra is számos változáson megy keresztül - jelezte, kiemelve az otthoni munkavégzés terjedését, amit a járványhelyzethez való alkalmazkodás indított el. Szólt a digitalizáció és a fenntarthatóság fontosságáról is.
Megalapozottnak ítélte a 2022-es költségvetést Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke. Elmondta: a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kijelentette azt is: a Pénzügyminisztérium és a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották.
A bevételek 98,3 százaléka tekinthető megalapozottnak, a számvevőszék mindössze 0,4 százalék teljesülését értékelte kockázatosnak.
A kiadásokról szólva azt mondta: kockázatot hordoz, hogy a kiadási előirányzatok főösszegének 45,5 százalékát teszik ki azon tételek, amelyek teljesülése eltérő lehet akár a költségvetés módosítása nélkül is.
Kijelentette: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát támogatja a beruházások magas szintje.
Az ÁSZ értékelte azt is, hogy átütemezhetőek-e azok az állami beruházások, amelyeket a Gazdaság-újraindítási Alap finanszíroz. Egy részük halasztható, vagyis a kiadások csökkenthetők, így az alap kiadási oldala megalapozott - ismertette.
MTI
