Az új földtörvény sem tetszik Brüsszelnek. Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a testület a zsebszerződések semmissé minősítését és az évtizedekkel korábban kötött állami földhaszonbérleti szerződések egyoldalú felmondásának lehetőségét kifogásolja. Brüsszel szerint az átmeneti időszak drasztikus csökkentése veszteséget okozhatott azoknak a külföldi gazdáknak, akik hosszú lejáratú haszonbérleti szerződést kötöttek magyar földtulajdonosokkal. Eredetileg húsz év lett volna az átmeneti időszak, amelyet a földtörvény kevesebb mint fél évre csökkentett. A jogszabály kimondja, hogy májustól csak közeli hozzátartozó kaphat haszonélvezeti vagy használati jogot földre.
Az Európai Bizottság nem konkrét panaszra kezdte el vizsgálni a magyar földtörvényt – jelentette ki a Hír TV brüsszeli tudósítójának kérdésére Chantal Hughes, a belső piacért felelős uniós biztos szóvivője. Hozzátette, számos panasz érkezett magánszemélyektől, vállalkozásoktól. De az osztrák földművelésügyi miniszter is Brüsszelhez fordult. Május 1-jével, a földtörvény hatályba lépésével megszűnt a haszonélvezeti joguk azoknak az osztrák gazdáknak, akik évtizedekre állapodtak meg a határ menti magyar földek tulajdonosaival, előre kifizetve nekik a szerződésben foglalt díjat. A haszonélvezeti jog elvesztéséért a külföldieknek nem jár kártérítés.
A magyar kormány álláspontja szerint Ausztria csalókat véd, akik a zsebszerződésekkel a magyar jogrendet játszották ki, amely 1994 óta tiltja a külföldiek földvásárlását. A belső piacért felelős uniós biztos azonban az osztrákoknak ad igazat. Szerinte a haszonélvezeti szerződések jogszerűek voltak, megkötésüket a magyar jogszabályok engedték. Az Európai Bizottság szerint a zsebszerződések semmiségét csak az egyedi ügyekben eljárni jogosult bíróság mondhatja ki, általánosan érvényes törvény nem.
A magyar földtörvény megfelel az európai normáknak, nem sért uniós alapelvet, elemeit más országok is alkalmazzák – közölte a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Simon Attila István szerint a zsebszerződések a magyar jogrend kijátszására szolgáltak. Emlékeztetett, hogy a magyar jogszabályok 1994 óta tiltották, hogy külföldiek vagy cégek földtulajdont szerezzenek. Hozzátette, hogy 2001 óta haszonélvezeti szerződést sem lehetett már kötni földre.
– A legfiatalabb haszonélvezeti szerződés is minimum 13 éves, tehát akkor, amikor a megtérülés hiányáról beszél bárki, akkor jobb hogyha ezt a figyelmébe idézi, hogy 13 évig ezek a gazdálkodók, legyünk nagyvonalúak, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül szedték a föld hasznát. Ugyanis a haszonélvezeti jog úgy néz ki, hogy kötöttek egy szerződést ott egyszer, egy összegben, kvázi, mikor az ember tulajdont vásárolt, kifizettek egy konkrét haszonélvezeti megváltási összeget, és onnantól kezdve a haszonélvező lényegében tulajdonként bírt a termőfölddel. Ergo tizenhárom évig szedte annak minden hasznát, beleértve természetesen a területalapú támogatást és minden egyéb támogatást meg magát azt a terményt, amit arról a termőföldről ő betakarított – fogalmazott Simon Attila István közigazgatási államtitkár.
A Fidesz közleményben jelezte: nem értenek egyet a brüsszeli döntéssel. Szerintük a támadás mögött üzleti lobbiérdekek húzódnak, ezért arra kérik a kormányt, hogy védje meg a földtörvényt. A közleményben hangsúlyozták: a jelenlegi 50-ről 80 százalékra kell emelni a kis- és közepes gazdaságok arányát a magyar mezőgazdaságban.
