A válságot kiváltó modellt másolná Európa

A válságot okozó amerikai modellt másolná le Brüsszel az egységes bankfelügyeleti rendszer bevezetésével – mondta el Varga István a Hír TV Kontraszt című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja szerint tovább növelné az eladósodottságot, ha Brüsszel az Európai Központi Bankra bízza az eurózóna tagállamaiban a pénzintézetek felügyeletét.

Mint kifejtette: kevesen tudják, Európában van bankföderáció, ez azt jelenti, hogy a bankok már most egy nagyon erős összefogó szervezet keretében működnek, függetlenül attól, hogy melyik országban vannak bejegyezve. Most ezt a föderációt erősítenék meg egy bankunióval. Tehát bekövetkezik az, hogy a bankrendszert végképp senki sem felügyeli, a felügyelőt sem felügyeli. És ez pontosan az az intézményrendszer lesz, ami az Egyesült Államokban már működik, amelyik azt a katasztrófát teremtette, amit négy éve átélünk, azt a katasztrófát, amit utána Európába exportált – közölte Varga.

Egységes európai környezetet szeretnének

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében kitért a tervezett bankunió részleteire. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Barroso szerint a bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága

Fotó: Europress/AFP

Kulcsszerep az EKB-nak

„A bankfelügyelet európai szintre emelése és végül a teljes bankunió irányába tett lépések elengedhetetlen intézkedések az integrált európai gazdaság stabilitásának biztosítása érdekében” – közölte korábban Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi és gazdasági biztosa, aki hozzátette, a közös bankfelügyeletnek szerinte az eurózóna összes tagállama minden bankjára ki kellene terjednie.

Elmondta, hogy a kialakítandó szabályokhoz az eurózónán kívüli uniós országok is igazodhatnak. Ezeknek az országoknak ehhez jogilag is el kell magukat kötelezniük, és biztosítékot kell adniuk arra, hogy az Európai Központi Bank döntéseit magukra, nemzeti hatóságaikra és bankjaikra kötelező érvényűnek tekintik. A rendszerben a biztos ugyanis kulcsszerepet szán a frankfurti székhelyű EKB-nak, de leszögezte, hogy az EKB bankfelügyeleti ágának el kell különülnie a monetáris politikától.

Magyar kétségek

Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár szerdán elmondta: Magyarországnak kétségei vannak az Európai Bizottság azon javaslatát illetően, hogy az Európai Központi Bankot (EKB) bankfelügyeleti hatáskörrel ruházzák fel az euróövezetben.

A javaslat elfogadására vonatkozó döntésünk attól függ, hogy az új rendszerben a jogok és kötelezettségek arányosak lesznek-e. Első olvasásra úgy tűnik, hogy nem” – fogalmazott az államtitkár. „A problémánk az, hogy a bankfelügyelet elfogadása azt jelenti, azonnal eleget kell tenni valamennyi kötelezettségnek, miközben a jogok korlátozottak” – mondta Győri Enikő. Hozzátette: „a bankfelügyelet teljesen új rendszere igen erős befolyással van pénzintézeteinkre”.

Az egységes európai bankfelügyelet tervezett rendszere nem ad elegendő jogot, ugyanakkor azonos kötelezettségeket vár el az eurózónán kívüli országoktól, mint az eurózóna tagjaitól – mondta korábban Pelczné Gáll Ildikó a Hír Televíziónak. Martonyi János szerint sem szolgálná hazánk érdekeit a rendszer jelenlegi formájában. A külügyminiszter úgy véli, a szabályozás kötelezettségekkel járna, miközben a jogok korlátozottak, ezért néhány ponton változtatni kellene rajta.