„A 2006-os focivébé tapasztalata azt mutatja, hogy a kiemelkedő sportesemények nem okoznak gazdasági tűzijátékot” – idézte a Reuters Michael Grömling professzort, az intézet makrogazdasági részlegének vezetőjét.
Sok német fogja ugyan arra használni az EB nyújtotta alkalmat, hogy új televíziót vásároljon, barátokkal nézze a meccseket otthon vagy szórakozóhelyeken, vagy eggyel több sört igyon meg szurkolás közben.
Máshol azonban spórolni fognak: étterem helyett otthon étkeznek, moziba menés helyett tévéznek. Ennek eredményeképpen a fogyasztói költések nem fognak okvetlenül növekedni, csak áttolódnak máshová
– mondta.
Nem épül új infrastruktúra
Az EB ugyan kisebb gazdasági lökést adhat a mérkőzéseknek otthont adó tíz városnak, ez azonban az IW tanulmánya szerint nem fog magasabb bruttó hazai terméket eredményezni az év végén.
Igaz, hogy egyes stadionokba még áramlik majd némi pénz a korszerűsítési munkálatok formájában. „Új utak vagy más infrastruktúra azonban nem fog épülni, mint például a dél-afrikai világbajnokság esetében” – emlékeztetett Grömling. A tévéközvetítések díja is az UEFA-t gazdagítja.
A pszichológiai hatásokat azonban a professzor szerint nem szabad alábecsülni.
„Egy nagyszabású sportesemény feldobhatja a hangulatot, és javíthatja a házigazda ország imázsát” – mondta a szakértő. Egy sikeres Európa-bajnokság sport- és szervezési szempontból vonzóbbá teszi a helyszínt.
„Az imázs ápolása óriási nyereség, különösen a gyenge közvetlen befektetések hátterében” – vélekedett Grömling.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
