Az európai fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlásban, hiszen egy évben fejenként átlagosan 92 kg élelmiszert dobnak a kukába. A magyar háztartások az átlagnál takarékosabbnak bizonyultak a Nébih legutóbbi felmérése alapján, amely 65 kg átlagos élelmiszerhulladék termelést mutatott ki, amely fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Ez négy százalékkal kevesebb, mint a 2016-os adat. Bár a kimutatott csökkenés jó eredménynek számít, további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy lecsökkentsük a fejenkénti élelmiszerhulladékunkat a szakemberek által ideálisnak tartott 35 kilogrammra.
A Nébih Maradék nélkül programja tanácsokkal, gyakorlatokkal segíti a vásárlókat, a Maradék nélkül oktatási anyagok pedig rendszeres szereplői az általános iskolák természettudományos tanóráinak, témaheteinek, osztályfőnöki órainak és nyári táborainak.
A Nébih korábbi kutatásai rávilágítottak arra, hogy az élelmiszerhulladék visszaszorítása azon múlik, hogy objektíven mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. A környezetünk mellett ezzel a pénztárcánkat is védhetjük. Ez utóbbi is lényeges, ugyanis egy átlagos magyar állampolgár évente több mint 32 000 forintot pazarol el élelmiszerhulladék formájában, amely nemzeti szinten 310 milliárd forint veszteséget jelent. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A programra jelentkezők ebben is segítséget kapnak a Nébih munkatársaitól. A résztvevő háztartások lelkesedését mindezek mellett ajándékokkal is jutalmazza a hivatal.
A háztartási élelmiszerhulladék mérési programban való részvételre a Maradék nélkül program honlapján elérhető regisztrációs felületen keresztül lehet jelentkezni a következő két hétben.
