Az agrártárca ismertette, hogy a hazai mezőgazdasági kockázatkezelés az egyik legfejlettebb az EU-ban. A növénytermesztés időjárási kockázatait egymásra épülő elemeivel három pillérrel kezeli (agrárkár-enyhítés, növénybiztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklés). Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani.
A javaslat szerint a részvétel a krízisbiztosítási rendszerben önkéntes, és a termelői öngondoskodáson alapul. Működésének lényege, hogy a csatlakozó termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához.
Ha a rendszerhez csatlakozó termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszakéhoz képest 30 százalékot meghaladóan csökken, akkor az állam a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kisebb részben termelői befizetésekből, nagyobb részt a jelenlegi Vidékfejlesztési program európai uniós kapcsolódó támogatásából álló pénzügyi forrásokból kompenzációt fizet a termelőnek.
A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat - az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal rendelkező - Magyar Államkincstár láthatja majd el.
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer - a törvényjavaslat elfogadása után - 2021 elején indulhat el
- ismertette közleményében az AM.
MTI
