Az orosz–ukrán háborút megelőző évben (2021) Magyarország gázexportja kevesebb mint egymilliárd köbméter volt. A mennyiség 2022-ben 1,6, 2023-ban 2,1, míg 2024 első tíz hónapjában már 3,5 milliárd köbméterre növekedett.
Figyelemreméltó, hogy ezzel párhuzamosan az importunkon belüli orosz részarány a 2021-es 95 százalékról 2022-ben 83, 2023-ban pedig 78 százalékra csökkent.
Azzal tehát, hogy Magyarország a szankciók helyett a diverzifikációt választotta, egyszerre volt képes csökkenteni a függését, erősíteni regionális gázelosztó szerepét és növelni geopolitikai súlyát – emelte ki a Századvég üzletágvezetője.
A gazdasági semlegesség politikájáról Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén beszélt. A gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk. A másik alapelvnek azt tartotta, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg. A harmadik alapelv, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel. A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor azt emelte ki, hogy „minden égtáj felé” tájékozódjunk.
A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Magyar Nemzet
