A Hír TV Kontraszt című műsorában a Magosz elnöke elmondta, hogy a kukoricatermést ért kár miatt az agrárium jelenleg már nem 200, hanem 300 milliárd forintos veszteséget könyvelhet el. Jakab István leszögezte: a 8 milliárdos kármentő alapon kívül a kormánynak egyéb intézkedésekkel is segítenie kell a bajba jutott gazdákat.
„Nem lehet magukra hagyni az embereket, vannak folyó fizetési kötelezettségek, tehát nincs elegendő forrása a gazdáknak. Ugye jövedelmet nem tud realizálni, árbevétele nincs, de a kötelezettségeinek eleget kell tennie. Pontosan ezért ott, ahol lehet, mindenképpen előre kell hozni a támogatásokat, hogy legalább a kötelezettségeinek pénzügyi értelemben eleget tegyen” – emelte ki Jakab István.
| A hazai értékteremtés egyik legfontosabb elemének nevezte az agráriumot a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken a Baranya megyei Szentlőrincen. |
A Magosz elnöke hozzátette, hogy „ezen túlmenően természetesen mindenképp kell egy olyan hitelcsomag, mellyel hosszabb távra lehet tervezni – tehát legalább egy 6 éves futamidő, legalább egy hároméves tőketörlesztési moratórium, és legalább 50 százalékos kamattámogatás”.
Jelentős feladatok előtt állva
A kormány már megtette a szükséges intézkedéseket a vidékfejlesztési források kifizetésének javítása érdekében – mondta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ismert, az Állami Számvevőszék vizsgálata azt állapította meg, hogy nem használták fel az elvárható hatékonysággal az Új Magyarország vidékfejlesztési program 2007–2011 között a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikálására, valamint a helyi közösségek megerősítésére rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást.
Font Sándor egyébként idézte Orbán Viktor azon kijelentését a vidékfejlesztési források felhasználásának gyorsításával kapcsolatban, amely szerint „Magyarország az európai uniós pénzalapban pénzt nem hagyhat benn 2013-ig”. A politikus ennek kapcsán azt mondta: ez a kijelentés a Fidesz szakpolitikusa szerint jelentős feladatokat ró a Vidékfejlesztési Minisztérium az ügyben illetékes szervezeteire, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra.
