Az egyik legnagyobb vitát kiváltó része az új támogatási rendszernek a zöldítés. Az uniós támogatásokat igénybe vevő gazdálkodóknak különféle kötelezettségeket ír elő Brüsszel 2015-től.
„Talán nem kergetnek meg a gazdák vasvillával bennünket, és tudják teljesíteni ezt a feltételt is. 15 hektár szántó felett kötelező ezzel foglalkozni. És az adott üzem szántóterületének – 2015-ben legalább is – 5 százalékán kell ökológiai gazdálkodást folytatni. Ha valaki 100 hektáron gazdálkodik, akkor 5 hektáron kell ökológiai gazdálkodást folytatni, 5 hektárt kell kijelölni ökológiai célterületnek” – magyarázta az agrárgazdasági államtitkár.
Czerván György ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a támogatási rendszeren kívüli terület is beleszámíthat a zöldítésbe. Ilyen lehet egy árok vagy egy fasor. Beszámít az ökológiai célterületbe az ugaron hagyott, de legeltetett szántó is. A nitrogénmegkötő növények ültetésével is kiváltható a kötelezettség.
Antal József apátfalvi gazda 50 hektáron termel kukoricát. Ő a biológiai sokszínűség jegyében borsót és fát ültet majd. „Gyakorlatilag ebben a gazdasági évben már, mivel a gazdasági év már megkezdődött a 2015-ös évre vonatkozóan, így gyakorlatilag már úgy kell indítani a gazdasági évet, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljen. Azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag ezzel a biológiai sokszínűség az növekedni fog, a biológiai egyensúly jobban helyrebillen. Azoknak a gazdáknak okozhat esetleg gondot, akik kihasználták az eddigi támogatási rendszert, tehát, hogy 3 évig kukoricát, 2 évig búzát termelt” – vélekedett a gazdálkodó.
A részletekről a Földművelésügyi Minisztérium minden 8 hektár feletti gazdálkodónak tájékoztató füzetet küld majd. 2017-ben az unió felülvizsgálja a rendszert, akkor lehet, hogy 7 százalékra emelik az ökológiai célterület nagyságát.
