Komoly kihívások elé néz Macron

Jelentős átrendeződéseket hozott a vasárnap lezárult francia elnökválasztás. Az ötödik francia köztársaság történetében először fordult elő, hogy egyik hagyományos nagypárt, a konzervatív UMP és a Szocialista Párt jelöltje sem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. A választást végül Emanuel Macron centrista-liberális jelölt nyerte meg, mintegy kétharmados vereséget mérve a szélsőjobboldali Marine Le Pen-re, a Nemzeti Front jelöltjére.

A Szocialista Pártból kilépett Macron tavaly egyenesen a francia politika megújításának, a jelenlegi elit leváltásának céljával hozta létre En Marche! (Gyerünk!) nevű pártját. Az első lépést már meg is tette, kérdéses azonban, hogy eredményét az őszi parlamenti választásokon is meg tudja-e ismételni. Erről kérdeztük Botos Máté Franciaország szekértőt, valamint arról, valóban megsemmisítő vereséget szenvedett-e Marine Le Pen, és, hogy mit várhat Franciaországtól a magyar kormány.

Nehéz dolga lesz

"Komoly elvárásokkal kezdi el az elnökségét Macron, de nehéz lesz teljesítenie az ígéreteit" - mondta a Hír TV Online-nak Botos Máté Franciaország-szakértő, a PPKE oktatója. Szerinte Mint mondta, Macron egyszerre ígérte az adóterhek csökkentését, a gazdaság deregulációját (amitől a gazdaság élénkítését várja) és a szociális kiadások bővítését. "Ez fából vaskarika, a kettő közül csak az egyiket választhatja. Macron dilemmája az lesz, hogy a gazdaságot akarja fejleszteni vagy politikában próbáljon nyerni. Az előbbi csak a szociális juttatások megnyirbálásával érhető el, ebben az esetben pedig szembekerülne a Franciaországban igen erős szakszervezetekkel." - mondta.

Macron más kihívásokba is ütközhet, ha megpróbálja megvalósítani a gazdasági programját. Ennek egyik fő eleme a belső piac fejlesztése. Ma a francia gazdaság erősen exportorientált, a hazai piacon pedig dominánsak a német áruk. "Ehhez a váltáshoz elsősorban a németeknek kéne visszafogniuk a termelést, és nem valószínű, hogy erre hajlandóak lesznek a francia kormány, a francia vállalatok kedvéért" - mondta Botos Máté.

Botos Máté ezzel együtt úgy látja, Macron leginkább azzal lehetne sikeres, ha hozzányúlna a jóléti kiadásokhoz, és a deregulációval több éves távlatban elérne egy gazdasági növekedést. "A be nem tartott jóléti ígéreteket pedig úgy tudná jól kommunikálni, ha a felelősséget áttolná az Hollande-kormányra." Ez azonban szerinte kevés lesz ahhoz, hogy Macron pártja, az En Marche! a nyári parlamenti és az őszi szenátusi választások végén kormánypárttá váljon. "Ahhoz, hogy ez sikerüljön, konkrétabb politikai program és vízió kéne, nemcsak egy személyiség, ezek pedig még nincsenek meg" - mondta. Ahogy korábban már írtuk, Macron a választási kampány alatt is konkrétumokat nélkülöző programja miatt kapta a legtöbb kritikát.

Le Pent sem lehet még leírni

A szakértő szerint emiatt egyelőre korai elitváltásról, forradalmi változásokról beszélni Franciországban. "Az elnökválasztáson a személyek szerepe sokkal nagyobb, mint a pártoké. A frissen alakult En Marche! pedig a parlamenti választásokon nem olyan versenyképes a régebbi, nagyobb pártokkal szemben, mint amennyire Macron volt a többi elnökjelölttel szemben" - mondta Botos Máté.

Emiatt lehet, hogy a mostani politikai átrendeződés ősszel inkább Marine Le Pen és a Nemzeti Front malmára hajtja a vizet. Le Pen ugyan az elnökválasztáson súlyos vereséget szenvedett Macrontól, pártját azonban még nem lehet leírni. Botos Máté emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Front a korábbiakhoz képest növelni tudta a szavazóbázisát, vasárnap a választók mintegy 30 százaléka szavazott Le Penre. "Az elnökválasztáson, amikor csak két jelölt közül lehetett választani, a többség Le Pen ellen szavazott, a parlamenti választásokon viszont megosztottak lesznek a vele szemben álló erők. A megosztottságot csak növeli az En Marche! sikere, akik ugyanakkor nem valószínű, hogy őszre domináns párt lesznek" - mondta.

A korábbi parlamenti választásokon egy 30 százalékos eredmény biztos helyet jelentett egy koalíciós kormányban - az ugyanakkor kizárt, hogy a Nemzeti Frontal bárki koalícióra lépjen. Hasonló viszont a távolság a többi párt, főleg a konzervatív UMP és a Szocialist Párt között. Botos Máté szerint a legvalószínűbb az, hogy kisebbségi kormányt alakít valamelyik párt. Erre a legnagyobb esélye az UMP-nek lehet, amit ebben az esetben a Nemzeti Fron kívülről támogatna - ezzel lényegében megvalósulna az a helyzet, ami Hollandiában állt fenn 2012 előtt. Ekkor a jobbközép VVD kormányzott parlamenti többség nélkül, gyakorlati koalícióban Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártjával. Sok múlik azonban azon, hogy a pártok milyen listavezetőket és jelölteket állítanak.

Jöhet a kétsebességes EU

Macron elnöksége komoly változásokat hozhat ugyanakkor az Európai Uniós politikában. Botos Máté szerint az új elnök aktívabb külpolitikát fog folytatni, és támogatni fogja a kétsebességes unió tervét - a magyar kormány számára mindkettő rossz hír. "Hollande adminisztrációja a kelet-európai régióban, így Magyarországon is leginkább semleges volt, a gazdasági érdekeiken kívül mást nem igyekezett érvényesíteni, legfeljebb a retorika szintjén bírálta az Orbán-kormányt. Macron részéről ennél jóval erősebb fellépésre lehet számítani: konkrét politikai lépésekre, nyomásgyakorlásra. Erre főleg akkor lehet számítani, ha a belpolitikában annyira nem lesz sikeres, így a külpolitikában próbál inkább győzelmeket aratni" - mondta.

Botos Máté szerint a kétsebességes EU megvalósítása is közelebb kerül. Ez szintén azt jelentené, hogy a nyugati "magállamok", mint Franciaország vagy Németország hatékonyabban tudnák az érdekeiket érvényesíteni Kelet-Európában, hiszen a fókusz a központi államok integrációján lenne. Hozzátette: nem sok esély van Magyarország csatlakozására a szorosabb unióhoz. Nemcsak azért, mert a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, hanem mert ennek a minimuma lenne az euróövezethez való csatlakozás, az "unortodox gazdaságpolitikának" pedig épp az az egyik alapja, hogy a Matolcsy György-féle jegybank önálló monetáris politikát folytathasson.

Botos Máté ezzel együtt úgy látja, Macron leginkább azzal lehetne sikeres, ha hozzányúlna a jóléti kiadásokhoz, és a deregulációval több éves távlatban eléne egy gazdasági növekedést. "A be nem tartott jóléti ígéreteket pedig úgy tudná jól kommunikálni, ha a felelősséget áttolná az Hollande-kormányra." Ez azonban szerinte kevés lesz ahhoz, hogy Macron pártja, az En Marche! a nyári parlamenti és az őszi szenátusi választások végén kormánypárttá váljon. "Ahhoz, hogy ez sikerüljön, konkrétabb politikai program és vízió kéne, nemcsak egy személyiség, ezek pedig még nincsenek meg" - mondta. Ahogy korábban már írtuk, Macron a választási kampány alatt is konkrétumokat nélkülöző programja miatt kapta a legtöbb kritikát.k