A tartalomból:
- Gerhard Schröder volt német kancellár egy Berliner Zeitungnak adott múlt szombati interjújában azt mondta, hogy Kijev a konfliktus első heteiben kész lett volna békeszerződést kötni Moszkvával, de Washington ellenezte ezt. A volt szociáldemokrata kancellár szerint az Egyesült Államok nélkül semmit sem lehetett volna tennie az ukránoknak. Pedig az ukránok hajlandóak voltak kijelenteni, hogy nem kívánnak csatlakozni a NATO-hoz, nem akarják visszafoglalni a Krímet, és nagyobb autonómiát adnának a Donbassznak. Mindezt Washington megakadályozta, Schröder szerint. Hozzátette, csak az amerikaiak vannak abban a helyzetben, hogy rendezni tudják az ukrán háborút.
- Miközben a figyelem középpontjában most az Izrael és a Hamász közötti konfliktus áll, az oroszok és az ukránok között folytatódnak a harcok. Az orosz és az ukrán hadsereg két hete ugyanis heves harcokat vív a Donyeck melletti Avgyijevka város körül, amely — a Reuters szerint — hónapok óta az egyik legnagyobb orosz katonai offenzíva színhelye.
- Korábban már beszámoltunk róla, hogy a kiürített és már szinte teljesen lerombolt Bahmut visszafoglalására is nagy erőket vetett be az ukrán haderő két hónap alatt 30 ezer embert vesztettek.
- Emlékezzünk vissza arra, hogy a bakhmut-i csatát gyakran úgy mutatták be, hogy az szimbolikus és persze egyúttal tragikus, de kevésbé stratégiai jelentőségű volt. Vajon ez a helyzet az Avgyijevka körüli harcokkal is, vagy ez a város fontosabb lehet stratégiai szempontból?
- Avgyijevka jelenleg egy igenis fontos pontnak számít a frontvonalon, de vannak-e más, hasonló jelentőségű helyszínek is ezen kívül? Úgy tűnik, hogy Kupiansk körül is nagy a mozgás.
- Az Egyesült Államokban a demokraták még mindig Ukrajna támogatását hangoztatják, de ez nem feltétlenül igaz a republikánusokra, akik elsősorban Washington Izraelnek nyújtott támogatására szeretnének összpontosítani.
- Törökország részt vesz az ukrajnai békéről szóló, Kijev által október 28-án és 29-én Máltán szervezett találkozón - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, miután megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogannal.
- A Hamász véres támadása óriási sokk volt az izraeliek számára, és sok elemző szerint Izrael nehéz katonai döntés előtt áll, mivel a regionális eszkaláció kockázata nagyon magas. ,,Izrael számára itt csak rossz forgatókönyvek vannak" - nyilatkozott a Mandinernek Verszprémy László történész, Közel-Kelet kutató.
- Egyébként, a Bloomberg szerint Izrael támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, hogy a Hamász gyorsan és nagy számban engedje szabadon a gázai túszokat, ez pedig – a tárgyalásokat ismerő személyek szerint ,,késleltetheti és esetleg megváltoztathatja a szárazföldi háború menetét’’. Izrael szerint 210 túszról van szó, akiket október 7-én raboltak el, amikor a Hamász fegyveresei áttörték az izraeli határkerítést.
- A Hamász október 7-i támadása óta a gázai lakosság sorsa nagy viták tárgya. Nem könnyű megítélni, hogy a Hamászt milyen mértékben támogatja a Gázai övezet lakossága, ki áll a terroristák oldalán, ki nem, ami rendkívül megnehezíti a szárazföldi művelet kérdését.
- Washington kérésére Izrael engedélyezte a segélyek bejutását Rafahon keresztül, azzal a feltétellel, hogy azok csak a civilekhez juthatnak el, így szombat óta három humanitárius konvoj érkezett a Gázai övezetbe.
- „Korábban azt mondtam, hogy Gáza egy szabadtéri börtön. Most azt mondom, hogy Gáza egy nyitott sír – New York Times bloggerének beszámolója Gázából. Az embereknek nincs hová menniük. A beszámolók szerint az Izrael által bizonságosnak mondott menekülőútvonalakat bombázzák.
- Az észak-franciaországi és brüsszeli merényletek után végzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a franciák 84%-a aggódik a terrorfenyegetettség miatt.
- Sokak szerint az arab országok feladata lenne a gázaiak befogadása, de több ilyen országnak határozott álláspontja van a bevándorlással kapcsolatban. Gyakran még gúnyt is űznek az európaiakból, ahogyan azt nemrégiben egy egyiptomi vezető tette, amiért szerintük túlságosan nyitottak és befogadóak.
- Az ukránnal párhuzamosan más konfliktusok is kialakulnak vagy kiéleződnek, melyek hol erősebben, hol gyengébben kapcsolódnak az Ukrajnában zajló eseményekhez. A kaukázusi helyzet kétségtelenül ilyen, mivel a Kaukázusban függetlenné vált országok egykori szovjet tagköztársaságok, és mindegyiküknél a mai napig fennmaradtak a területi viták.
- Egy héttel ezelőtt Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök látogatást tett Hankendiben (örményül: Sztepanakert), Karabah fővárosában. Most harcokról már nem hallani, milyen kilátások vannak az újjáépítésre és a békés rendezésre, valamint az ottmaradt örmény civilek számára?
- Az Azerbajdzsán és Örményország közötti béketárgyalások hoztak-e valamilyen előrelépést Karabah 2023 szeptemberében történt teljes visszafoglalása óta?
Műsorvezető: Ferkó Dániel
A teljes adás:
