Oroszország a hétvégén ismét több légicsapást mért az ukrán fővárosra és annak környékére. Augusztusban már harmadik alkalommal lőtték az oroszok ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem. Az ukrán vezetés szerint a Föderáció észak-koreai ballisztikus rakétákat használt.
Arról is beszámolt Moszkva, hogy az orosz légvédelem Kurszk, Belgorod és Rosztov orosz megyék ellen indított öt ukrán drónt semmisített meg vasárnap. Kijev célja, hogy Ukrajna méltányos tárgyalásokra bírja rá Moszkvát, ami az elemzők többsége szerint nem fog sikerülni.
Aggasztó hír, hogy folyamatosan romlik a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű körüli helyzet a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója szerint, aki erről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját is tájékoztatta.
Hétvégi hír az is, hogy Németország leállíthatja Ukrajna katonai támogatását a kormányzati kiadások csökkentése érdekében, mert túl magasak a kiadások.
Szintén berlini hír, hogy Sahra Wagenknecht német politikus azt mondta: leállítaná a fegyverszállítást Ukrajnába, ha kiderül, hogy Kijevnek köze volt az Északi Áramlat felrobbantásához.
A holland miniszterelnök pedig azt mondta: megvárják a német hatóságok vizsgálati eredményeit az Északi Áramlat gázvezetékeinek felrobbantásával kapcsolatban, de a holland kormány addig is kiáll Ukrajna mellett.
Számos elemző arra hívta fel a figyelmet, ha az ukránok nem indítják meg akciójukat Oroszország ellen augusztus 6-án, akkor közelebb kerültek volna a felek a békés rendezéshez.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter politikai tanácsadója azt mondta: a Kurszk elleni ukrán akció miatt a diplomáciai tárgyalások biztosan szünetelni fognak.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig megerősítette, hogy nem voltak tárgyalások a Föderáció és Ukrajna között a létfontosságú polgári ellátólétesítmények biztonságáról. Így a kurszki atomerőműről és a zaporizzsjai nukleáris létesítményről sem, amelyek szakértők szerint az állandó támadások miatt súlyos kockázatot jelentenek.
Az amerikai Washington Post diplomáciai forrásokra hivatkozva pedig azt írta: az ukrán és az orosz vezetés Doha közvetítésével állt a mérföldkőnek is tekinthető részleges tűzszüneti megállapodás előtt.
Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök azt mondta: Ukrajna a kurszki betöréssel emelte a tétet, előnyösebb tárgyalási helyzetet remélve, azonban ez a taktika nem vált be, és az oroszok kisöprik az ukránokat Kurszk térségéből.
Orosz katonai sikerekről számolt be a Donbasz több pontján a Föderáció védelmi minisztériuma hétfőn. Moszkva közlése szerint Donyeckben és Harkovban egyaránt kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők.
Számos magaslat került ellenőrzésük alá, ahonnan be tudják lőni az ukrán hadsereget. A támadó egységek lassan, de folyamatosan mennek előre Donyeck megyében, miközben sorra verik vissza az ukrán hadsereg támadását - áll a minisztérium közleményében.
A tárca azt is megerősítette, hogy az oroszok egy újabb települést vettek be a fontos logisztikai csomópontnak számító Pokrovszk közelében.
Újabb stratégiai fontosságú hidat rombolt le az ukrán légierő a dél-oroszországi Kurszkban. Ez volt a második olyan átkelő a Szejm folyó felett, amelyet megsemmisítettek a kijevi kormányerők. Moszkva elismerte a gluskovói híd elleni akciót.
Az orosz védelmi tárca közlése szerint az átkelőt NATO-fegyverekkel rombolták le. A harcok következtében már több mint 30 település lakóit helyezték biztonságba a térségben. Kijev eközben arról is beszámolt, hogy ukrán drónokkal egy kőolajtároló létesítményt támadtak Rosztovban. Az orosz légvédelem azonban megsemmisítette a robotrepülőket.
A kurszki régióba történt ukrán behatolás célja, hogy Kijev egy ütközőzónát hozzon létre Oroszország területén
- közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Az államfő szerint egy ilyen térség alkalmas lehet arra, hogy megakadályozzák a további támadásokat a Föderációból.
Az ukrán vezető úgy fogalmazott: az elsődleges feladat a lehető legtöbb orosz háborús potenciál elpusztítása és a maximális ellentámadási akciók végrehajtása. Elemzők szerint Volodimir Zelenszkij ezzel először fogalmazta meg egyértelműen az augusztus 6-án megindított hadművelet célját. Korábban azt mondta, hogy a manőver Szumi megye védelmét szolgálja.
Kedden újabb ukrán település elfoglalásáról számolt be a Föderáció védelmi minisztériuma. A Donyeck régióban található Zalizne falut vonták ellenőrzésük alá az oroszok. A község jelentősége, hogy Toreck határában található, amely a támadók egyik fő csapásiránya. Az orosz hadsereg bevette továbbá a viemkai vasútállomást is, ami kulcsfontosságú az ukrán utánpótlás szempontjából. A hadijelentés szerint a kijevi kormányerők egy nap alatt csaknem 1800 katonát veszítettek.
Az oroszok előrenyomulása miatt a civileknek legfeljebb két hetük van arra, hogy elhagyják Pokrovszk városát
- közölte az ukrán település katonai közigazgatásának vezetője. Állítása szerint több mint 50 ezer ember, köztük négyezer gyerek maradt a térségében. A környező településeken pedig kijárási tilalmat rendeltek el.
A kijevi kormányerők kurszki akciója miatt az oroszországi régióban szintén folyamatosak kitelepítések. Már ezreket helyeztek biztonságba. A kimenekítettek egy részét a Föderáció területére szállították, sokan azonban az oroszok által elfoglalt Zaporizzsja megyében kaptak menedéket.
