Egy évvel ezelőtt támadta meg a Hamasz nevű terrorszervezet Izraelt
"Október 7 előtt Izraelben egy nagyon erős belpolitikai kampány volt. A viszonylag frissen megalakult Netanjahu kabinetbe olyan tradicionális pártok is felvonulnak, mint a fundamentalista vallási pártok vagy a klasszikus konzervatív erők. Ezt liberális oldalról nehezen kezelték. A kormány megalakulását követően egy tüntetéshullám indult el az egész országon keresztül. (...) Egy erős megosztottság volt a fegyveres testületeken belül Izraelben, ami sosem vezet jóra. (...) A Hamasz nagy valószínűséggel az iráni titkosszolgálatok támogatásával készítette elő ezt az akciót, képes volt egy olyan mély konspirációs információs láncot is kialakítani, hogy a technikai lehallgatás nem működött és nem hozta felszínre, hogy ilyen komoly erők készülnek és ilyen kemény betörésre kell számítnaia Izraelnek. Azt gondolom ez a kettő okozhatta: Egyrészt a megosztottság, másrész, hogy a Hamasz kapott kívülről egy nagyon komoly konspirációs támogatást Teherán részéről."
- fogalmazott a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, Horváth József.
Trump vagy Harris áll nyerésre egy hónnappal a választás előtt?
"A külpolitika az amerikai állampolgár szempontjából valóban marginális. Viszont bármennyire is nehéz számunkra megérteni, de az amerikai választópolgár eddig még egyetlen választást sem a külpolitika alapján döntött el. (...) Bármennyire is fontos a külpolitika, de az amerikaiak nem ez alapján fognak dönteni. (...) Az egyik azon pontja az amerikai belpolitikának, melyen keresztül a külpolitika nagyon is beleszólhat, az a benzin ára. Ha a közel-keleti válság eszkalálódik, az az olajár radikális emelkedésével fog járni. Ebből pedig következik az, hogy az amerikai benzinár fel fog menni. "
- mondta Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
