A tartlalomból:
- A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Oroszország által 2014-ben megszállt területet foglalt vissza az ukrán hadsereg az ország délkeleti részén. Moszkva nem kommentálta a hírt.
- Megszólalt a NATO-főtitkár is. Jens Stoltenberg Hágában azt mondta, a Wagner hadsereg június 24-ei lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, ezért továbbra is támogatniuk kell Kijevet.
- Nem a katonai szervezet az egyetlen, amely támogatásáról biztosította Kijevet. Az Európai Unió is jelezte, hogy 16 millió euró értékben 500 generátort küld a kahovkai gátszakadás helyszínére, hogy segítséget nyújtson az ott élő embereknek.
- Precíziós csapásokkal semmisítette meg az orosz légierő az ukrán hadsereg olajfinomító és üzemanyagtároló létesítményeit.
- Ukrajna, amelyet Oroszország 16 hónapja tart támadás alatt, a jövőben maga akarja gyártani valamennyi fegyverét és katonai felszerelését – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ezt az akadozó fegyverszállítások miatt mondhatta Zelenszkij.
- Az amerikai hírszerzés, a CIA tudott Prigozsin lázadási tervéről, de nem akart beavatkozni, és erre kérték az ukránokat is. A NATO-tagországok egy része kifejezetten neheztelt az Egyesült Államokra, amiért az nem osztotta meg velük a Wagner-lázadás előkészületeiről szerzett információit.
- Mark Warner virginiai demokrata szenátor szerint meglepő volt az amerikai hírszerzők számára, hogy a Wagner milyen kevés ellenállásba ütközött. A tíz évvel ezelőtti Putyin soha nem engedte volna, hogy ez így megtörténjen.
- Washington álláspontja szerint Putyint meglehetősen váratlanul érte Prigozsin akciója, és nem volt ideje felsorakoztatni erőit a Wagner ellen, mielőtt sikerült volna elfoglalniuk a rosztovi katonai parancsnokságot. Az orosz elnök valószínűleg nem is akart jelentős erőforrásokat elvonni Ukrajnától.
Teljes adás:
