Sziámit 2018-ban bűnösnek mondták ki testi sértés kísérlete miatt, az ítéletben megrovásban részesítették, majd a polgári perben tavaly novemberben a bíróság megállapította, hogy a zenész a cselekményével megsértette Kriszta egészséghez, testi épséghez fűződő személyiségi jogát, továbbá emberi méltóságát, ezért jogerősen 800 ezer forint kamattal növelt nem vagyoni kártérítésre és 525 ezer forint perköltségre, illetve bocsánatkérésre is kötelezték.
Úgy tudjuk, az ominózus, 2009 márciusi estén a sértett, Kriszta az egyik barátjával ment egy fővárosi szórakozóhelyre, ahol ott volt a zenész is, akivel addigra már megszakadt a kapcsolatuk. Egy korábbi konfliktusuk miatt vita alakult ki kettejük között. A hölgy szerette volna megmutatni Sziáminak azon írásait, amelyek korábbi kapcsolatukról és a szakításukról szóltak. A papírokat a zenész ledobta, majd ököllel állcsúcson ütötte őt. A sokk hatása alatt álló nőhöz sem mentőt sem rendőrt nem hívtak, sőt, az akkor készült biztonsági kamerafelvételek sem kerültek elő.
A hölgy aznap hívta a 107-es segélyhívót, látleletet vetetett, majd pár nappal később megtette a feljelentést a rendőrségen. Kriszta súlyos sérüléseket szenvedett az ütés miatt, három fogából is letörtek darabok, az álla felszakadt, elharapta a nyelvét, agyrázkódása lett, megrándult a nyaka, valamint úgynevezett torticollis alakult ki nála, melynek következtében nem tudta egyenesen tartani a nyakát és a fejét. A mai napig pszichológushoz jár, nyaki sérülése azóta is rendszeres speciális kezelést igényel.
A bántalmazást követő napokban Sziámi felhívta a nőt, ám semmilyen megbánást nem tanúsított, bocsánatot nem kért.
A testi sértés miatti büntetőügyet háromszor tárgyalták első fokon, jogerős ítélet 2018-ben született, amelyet a Kúria egy évvel később helyben hagyott. A polgári perben is a hölgy követelésének adott igazat a bíróság, a kártérítés kifizetése megtörtént, ám a bocsánatkérés nem teljesült maradéktalanul, ugyanis úgy értesültünk, Sziámi mindössze egy – a bántalmazásra közvetlenül nem utaló - sajnálkozó mondatot küldött a nőnek, aki abból így a megbánást és az őszinteséget hiányolta. Kriszta a büntetőeljárás alatt többször váltott jogi képviselőt, de magára hagyták. A polgári perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel sikerült pontot tenni az ügy végére.
– Ügyfelem keményen harcolt az igazáért, s nem adta fel a küzdelmet. A büntető bíróság eljárásának közel tíz évig tartó elhúzódása szerintem indokolatlan volt. Bár a pénzösszeget a pervesztessé vált bántalmazó átutalta, a bocsánatkérő nyilatkozatot nem határidőben küldte, nem beszélve arról, hogy abban nem szerepelt az, hogy a bántalmazás miatti jogsérelmek okán fejezi ki a sajnálkozását. Pedig ügyfelemnek kijárt a méltó bocsánatkérés azért, amit vele tettek, valamint amiért közel 13 évig harcolt az igazáért – nyilatkozta lapunknak dr. Gaudi-Nagy Tamás, a hölgy jogi képviselője.
- „A verőnek át kell élnie, milyen, ha verik. Meg kell szenvednie mindazok érzéseit, akiket szenvedtetett - ez a karma. Ez nem „büntetés”, hanem a lét törvénye: minden tett akkor van befejezve, ha visszaért hozzánk. Csakis ennek van érlelő-nevelő hatása” - az idézet Müller Péter írótól, a zenész nevelőapjától származik és évekkel az eset után írta - kezdte lapunknak Kriszta.
- 2009 márciusában a Gödör klubban történt bántalmazásom – ököllel állon ütött a bántalmazó - után tett feljelentésemmel kezdődő büntetőeljárás 10 év 9 hónap után ért véget. Kiszámíthatatlan és nagyon megterhelő időszak volt ez az életemben. Bár megalázóan hosszú időt vártam erre a pillanatra, mégis van bennem egyfajta belső nyugalom, hiszen a súlyos testi sértés bűntettének kísérletével elítélt bántalmazó talán életében először, de szembesült azzal, hogy a törvények rá is vonatkoznak – nyilatkozta Kriszta.
- Arra, hogy miért húzódhatott ez az ügy közel 11 évig még mindig keresem a választ. A polgári pert, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd úr volt a segítségemre, - amit ezúton is hálásan köszönök neki - a jogerős büntető ítélet után indítottam. Ez a polgári per sikerrel zárult tavaly év végén, azaz néhány hónap híján 13 év elteltével mondta ki a bíróság, hogy a büntetőeljárásban elítélt megsértette az egészséghez, a testi épséghez fűződő személyiségi jogaimat, továbbá emberi méltóságomat, ezzel egyidőben nem vagyoni kártérítés megfizetésére és elégtételadásra – miszerint kérjen bocsánatot az általa ellenem elkövetett bűncselekmény miatt - kötelezte. Ez a történet túlmutat egy ökölcsapáson, egy bántalmazáson. Ez a kisember küzdelme egy szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkező elkövetővel szemben. A történet megmutatja, mi történik azután, hogy egy bántalmazott feljelentést tesz, hogyan viselkedik az elkövető és tanúi, a rendszer hogyan traumatizál tovább az ésszerűtlen időhúzással, egy közéleti szereplővel szemben elfogult, a sértettel szemben empátiahiányos bírókkal és igazságügyi orvosszakértőkkel -tisztelet a kivételeknek-, illetve jelent-e bármit is a médiában harsogott ’metoo’ a bírósági eljárások alatt. Az igazságszolgáltatás rögös útját végig járva elképesztő tapasztalatokat szereztem, nem kizárt, hogy ezeket a tapasztalatokat valamilyen formában összegyűjtöm, hogy segítségére lehessen, tanulságként szolgáljon másoknak is.
A Blikk megkereste a zenészt is, de nem kívánt az ügyről nyilatkozni.
FOTÓ: HAJDÚ D. ANDRÁS - ORIGO
Blikk
