Öt kérdéssel támadja a paksi beruházást az LMP
Tanultak a szocialisták vasárnapi boltzáras népszavazási kezdeményezéséből az LMP képviselői. Ők már saját kopasz szimpatizánsaikkal érkeztek a Nemzeti Választási Irodához, hogy benyújtsák népszavazási kérdéseiket a paksi atomerőmű-beruházásról. „Nem hagyjuk azt, hogy a népszavazásra való kérdéseket ellehetetlenítsék, és a kormány meggátoljon minket abban, hogy kimondassuk az emberekkel, amit ki kell mondani: hogy akarunk egy ilyen beruházást vagy nem akarunk egy ilyen beruházást” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Az orosz hitelből megvalósuló atomerőmű-bővítést egyszerre 5 kérdéssel is támadja a zöldpárt. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január elsejétől megtiltja az atomerőműben való áramtermelést?” – hangzik az egyik benyújtott kérdés. Az LMP abban bízik, ötből egy átmegy a rostán, és hitelesíti a választási bizottság, így megkezdhetik az aláírásgyűjtést, és kiírható lesz a referendum.
„Háromezer milliárd forintot úgy kell elképzelni, hogy az hárommilliószor egymillió forint. Az azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar családra jut egymillió forint, és nem arról beszélünk, hogy nem kapják meg ezt az egymillió forintot, hanem nekik kell befizetni ezt az egymillió forintot. Hatalmas anyagi kérdés is ez, és nyilván biztonsági kérdés is. Meg kell ezeket beszélni, meg kell vitatni, látnunk kell a számokat, látni kell azt, hogy mi alapján döntöttek gyakorlatilag a hátunk mögött” – közölte Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.
A kancelláriaminiszter szerint politikai haszonszerzési kísérletnek tartja az LMP kezdeményezését. „Ma Magyarországon a kis pártoknak láthatósági problémájuk van. Ha ma lenne választás, akkor például az LMP nem jutna be a parlamentbe. Nyilvánvaló, hogy valami nagy dolgot kellene mondani vagy csinálni annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak. Ez az LMP problémája, ezt a kormány külön nem kívánja értékelni. Azt hiszem, az olimpiához hasonlóan itt is politikai ügyről van szó. Egy fontos gazdasági vagy társadalmi kérdésről, azért akart a Momentum is, és azért akar most az LMP is népszavazást rendezni, hogy saját magának politikai előnyt kovácsoljon, és politikai haszonra tegyen szert. Ez az én személyes véleményem” – fogalmazott csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János.
A nemzetgazdasági miniszter pedig azt hangoztatja, a magyar versenyképesség záloga az olcsó energia, amit Paks biztosíthat. „A villamosenergia tekintetében olcsóbban senki sem tud áramot előállítani, mint az atomerőművek. Ez tény. Ezen nem lehet vitatkozni, úgyhogy ebből a szempontból az aláírásgyűjtés megkezdése előtt érdemes lenne megfontolni ellenzéki képviselő társainknak is, hogy a magyar gazdaság versenyképességét javítani vagy rontani akarják, ha nem akarják javítani, akkor nyilván van tere egy ilyen kezdeményezésnek” – emelte ki Varga Mihály.
Európában egyébként nem Magyarország lenne az első, ahol népszavazáson döntenek az atomenergia használatáról. Tavaly például a svájciak a reaktorok mellett döntöttek, de korábban a bolgárok többsége is támogatta egy új atomerőmű építését – igaz, utóbbi referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. Az egykori szovjet tagköztársaság Litvániában viszont 2012-ben elutasították a szavazók az újabb atomerőmű építését.
Németországban referendumot nem írtak ki az ügyben, de a kormány a 2011-es fukusimai katasztrófa után, a tömegtüntetések nyomán arról döntött: fokozatosan bezárják az atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokra támaszkodnak.
A Nemzeti Választási Irodának 30 napja van hitelesíteni a kérdést, ezután kezdődhet az aláírásgyűjtés, amire 120 nap van.
Veszélyes lehet a népszavazás
A paksi beruházásért felelős kormánybiztos szerint az atomerőmű bővítéséről szóló népszavazással Magyarország energiabiztonságát veszélyeztetik a kezdeményezők. Aszódi Attila szerdán a Hír TV kérdésére azt mondta: nemcsak nemzetközi szerződést érint a kérdés, hanem az energiatörvényben lefektetett kötelezettségeknek sem tudna a kormány eleget tenni a paksi bővítés elmaradásával.
