Hátradőlhet Németh Szilárd Csepelen?

„Nekem mindegy, jöhet bármelyik, nem érdekelnek, felőlem Gobbi Hilda is elindulhat” – üzente meg a csepeli választókörzeten marakodó ellenzéki pártoknak Németh Szilárd, aki indult ugyan helyben a 2014-es választásokon, de a kerületet az akkori baloldali összefogás jelöltje, az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs húzta be – a fideszes csak listáról jutott be a parlamentbe. Akkor az ellenzéki politikus egyébként csak 300-400 szavazattal nyert a fideszes rezsibiztossal szemben. Értékelhető eredményt rajtuk kívül csak az LMP-s Tenk András (6,03 százalék) és a jobbikos Lehmann Viktor (17,78 százalék) ért el.

Az akkorihoz képest merőben más helyzet van kialakulóban a 17-es számú választókerületben, hiszen most nincs egységes baloldali összefogás, így Szabó mellett az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó is indul Csepelen. Egyfelől érthető, hogy a szocialisták nem akarnak elengedni egy nyerhető körzetet – ha már a DK-val kötött megállapodással amúgy le kell mondaniuk nyerhető kerületekről Gyurcsányék javára –, ám az MSZP lépése újabb komoly akadályt gördít a baloldali koordináció elé. Ugyanis a DK, amely egyébként Juhász Péter pártját is szeretné bevenni a koordinációba, pont Szabó Szabolcsnak „szánta” volna Csepelt, hiszen ő már korábban is bevált. Ebből kerekedett ki az újabb szócsata az ellenzéki oldalon, és ha a helyzet nem oldódik meg, akkor esélytelen megverni a Fidesz rezsibirkózóját. A remény életben tartásához az egyik ellenzéki pártnak mindenképpen engednie kell, ami valljuk be: kemény menet lesz.

Németh Szilárdnak tényleg mindegy

Lényegében Németh Szilárdnak teljesen igaza van: nem számít, hogy a Kossuth-díjas színművésznő, Mickey egér vagy Bangóné indul Szabó mellett a kerületben, csak egynél több baloldali jelölt legyen, és ő lényegében „hátradőlhet”. Egyfelől a baloldali feldarabolódás miatt, másrészt pedig, mert 2014 óta ő is egy fokkal ismertebb politikus lett: a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként ő az egyik húzóarca a kormány menekültkampányának, és a Soros Györgyről szőtt összeesküvéseket is rendre megosztja a nagyérdemű közönséggel. Emellett 2015 óta ő a Magyar Birkózószövetség elnöke is. Ez az ismertség is dobhat valamelyest a szavazatainak számán, ám ha csak a négy évvel ezelőtti 35,5 százalékát kapja meg az idén Csepelen, az is bőven elég lehet neki a győzelemhez – két balos jelölt esetén.

A legnagyobb kisebbség

A csepeli példából kiindulva még ma is helytálló Tölgyessy Péter egykori fideszes képviselő, politikai elemző két évvel ezelőtti kijelentése, miszerint „jelenleg a Fideszé a legnagyobb kisebbség”, tehát bár nem övék a többség, így is kormányra tudnak kerülni. Miközben 2002-ben és 2006-ban is többen szavaztak a Fideszre, mint a kétharmadot jelentő, 2014-es választásokon, akkor mégis ellenzékbe kerültek. A győzelem többek között azoknak az intézkedéseknek is a következménye, amelyek növelték az egyéni körzetek súlyát a listás helyekhez képest, megszüntették a részvételi küszöböt és a második fordulót. Emellett az új választási törvénnyel újrarajzolták a választókerületeket, és a töredék szavazatok számításának menete is módosult – szintén a legnagyobb kisebbség malmára hajtva a vizet.

40 százalék is elég a sikerhez

Számos olyan példát találhatunk 2014-ből, amikor a fideszesek azért nyerhettek kevesebb mint a szavazatok felével, mert az adott kerületben két balos jelölt is indult a kormánypárt ellen. A folyamat „állatorvosi lova” a fővárosi V. kerületet is magában foglaló 1-es számú választókerület, ahol négy éve Rogán Antal diadalmaskodott 45,29 százalékkal. Vele szemben indult a kerületi ingatlanbotrány kirobbantásával nagy ismertségre szert tevő Juhász Péter, illetve az LMP akkori társelnöke, Schiffer András. Az azóta kilépő LMP-s 13,65, Juhász pedig 32,56 százalékot kapott, tehát kettőjük szavazatait elméletben összeadva a Belvárosban is hasonló helyzet alakulhatott volna ki, mint Csepelen, pár száz szavazattal az ellenzéki jelölt húzhatta volna be a körzetet.

Jellemzően 2014-ben a 30 és 40 százalék között teljesítő baloldali jelöltek mellett tehát másik jelöltek is indultak, akikre jelentős számban szavaztak a kormányváltást akaró választók, de az ő szavazataik így nem érvényesültek. A Fidesz jelöltjei pedig, második forduló nem lévén, már 35–40 százalékos eredménnyel is elvihettek egy-egy körzetet.

Visszalépés, ha nincs megegyezés

Maradva a „mateknál”, az ellenzéki széthúzás akár a korábban behúzott körzetek elveszítését is jelentheti – például Borsodban, ahol a 2-es számú, miskolci körzetben igen szoros eredmény született. A baloldali összefogás jelöltje, Varga László valamivel több mint 200 szavazattal előzte meg a fideszes Sebestyén Lászlót, és a Jobbik jelöltjétől, Pakusza Zoltántól is kevesebb mint 400 voks választotta el. Ellenben 2018-ban – ellenzéki összefogás híján – több jelölt is lehet a megyeszékhelyen: az Együtt Tóth Lászlót, a Momentum Prokaj Tamást indítja. Az MSZP–DK-alkukor kiszivárgó lista alapján az együttműködő pártok ismét Vargát küldik ringbe. Ám mivel így több jelölt között oszlanak meg a baloldali szavazatok, előfordulhat, hogy a korábbi győztes végül csak a harmadik helyre esik vissza.