23 millió forintos szőnyeg is lesz Matolcsyék alapítványának iskolájában

A Magyar Nemzeti Bank több mint 1,8 milliárd forintért vette meg a régi budai városháza épületét, és 3,6 milliárdot költ a felújítására. Az egyik Pallas Athéné alapítvány doktori programjának, könyvesboltnak, kávézónak és ínyencszaküzletnek is helyet adó ingatlan az ott dolgozó munkások szerint néhány héten belül elkészül.

Az ugyancsak a Várban, a Csónak utcában található Ybl-villát is megvásárolta a jegybanki alapítvány 4,6 milliárd forintért. Itt még javában tart az átalakítás. A régi budai városházához hasonlóan ezt az épületet is a kormányközeli Magyar Építő Zrt. újítja fel. A költség az eredeti tervek szerint 4,5 milliárd forint. A műemléki épületben éttermet és galériát alakítanak ki. A kivitelezés a közbeszerzési értesítő szerint 1 milliárd forinttal drágult.

„Hamarosan nyitunk” – hirdeti a molinó a volt Várkert Kaszinó épületén. Ezt 3 milliárdért vette meg a központi bank Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványa (PADA), az épület kulturális és rendezvényközpontként működik majd. A belső munkákat végzik, de a kert átalakítását még alig kezdték el. A márciusra tervezett nyitás az ott dolgozók szerint csúszni fog. Az ingatlant közbeszerzés nélkül 600 millió forintért újítják fel.

„Az alapítványok ezt az értékteremtő munkát átláthatóan, szakmai alapokon és hatékonyan végzik” – jelentette ki ősszel Schaller-Baross Ernő, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE) vezetője. Holott az ingatlanberuházások részleteiről és a szervezetek egyéb költéseiről is keveset tudni.

A jegybank korábban is titkolózott alapítványai költéseiről – emlékeztetett az MSZP frakcióvezető-helyettese. A szervezetek hiába kapták a nemzeti banktól a vagyonukat, Matolcsy Györgyék még azt is vitatták, hogy az közpénz. A szocialisták korábban több iratot is kipereltek az alapítványok pénzügyeiről, a 2017-es év vonatkozásában is készek erre.

„A devizahiteleseknél és a brókerbotrányok károsultjainál volna a helye, hiszen a devizahitelesektől szedték be ezt a rengeteg pénzt, amikor forintosították a hiteleket. A brókerbotrányoknál pedig mulasztott a nemzeti bank, azután megpróbálták eltitkolni még azt is, hogy létrejöttek ezek az alapítványok. Újságírók találták meg, hogy egyáltalán vannak, és hitbizományként kezeli Matolcsy György és szűkebb környezete. Nyilvánvalóan minden egyes adatot ki fogunk belőlük perelni” – jelentette ki Szakács László.

A Transparency International Magyarország jogi vezetője is úgy látja: a valódi gond az, hogy ezek az alapítványok léteznek. „Felsőoktatás-támogatásra, tudománytámogatásra, egyetemszervezésre ekkora összegben, milliárdos, tízmilliárdos nagyságrendben nincs joga, nincs felhatalmazása a Magyar Nemzeti Banknak. A Transparency International Magyarország szerint amit itt látunk, az a hűtlen kezelés nagyon jól konstruált, jól megalkotott formája” – fogalmazott Ligeti Miklós.

Kerestük a jegybanki alapítványokat is. Hívásunk után nem sokkal egyes alapítványok 2017. első félévi, 5 millió forint feletti szerződéseiket elérhetővé tették a honlapjukon. Ezekből kiderül például, hogy az egyik alapítvány 23 millió forintért vásárolt kézi csomózású gyapjúszőnyeget a doktori iskolájába.

Az alapítványok szerint a szerződések közzététele az új honlapra való átállás miatt csúszott. Azt ígérik: hamarosan nyilvánosságra hozzák a még hiányzó elszámolásokat is.