– Közeleg az európai parlamenti választás. Ennek eredménye hogyan hathat az uniós forráselosztásra?
– A voksolás kimenetele nagymértékben befolyásolhatja a következő pénzügyi ciklust. Annyit már látunk az Európai Bizottság (EB) jelenlegi tervei alapján, hogy Magyarország uniós támogatása jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhet. Hazánkban az egy főre jutó uniós pénz mértéke most nagyjából 320 euró évente, amely az EB javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra apadna. Jelenleg az összes operatív program körülbelül 9184 milliárd forintból gazdálkodik.
– Mit lehet tenni?
– Minden körülmények között kiállunk amellett, hogy a kohéziós politikát az azzal közvetlenül össze nem függő célokkal nem lehet összekötni, legyen szó akár a migrációról, akár a jogállamiságról. Öröm az ürömben, hogy a humán fejlesztések területe a mostaninál akár még nagyobb hangsúlyt is kaphat a teljes pénzügyi kereten belül. Fontos, hogy a tényleges sarokszámokról nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács dönt majd.
– Ez azt jelenti, hogy az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) még nyertes is lehet?
– Akár. Így a következő, a 2021–2027-es programozási időszakot ennek a fejlesztésére szeretnénk alapozni, amennyiben az Európai Szociális Alap forrásai jelentősen nem csökkennek. A mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll az EFOP-ban a rendelkezésünkre. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) programjai nagyrészt ebből gazdálkodnak, a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek nagyjából megegyeznek a mostani cikluséval. Ha pedig optimistán számolunk, akkor az 1000-1100 milliárdot is elérhetjük. Az biztos, hogy a költségvetés elfogadását semmiféle határidőhöz nem kívánjuk kötni.
– Sem az új parlamenthez, sem a régi testülethez?
– Nem. Orbán Viktor miniszterelnök úr többször is hangsúlyozta: ha Magyarország számára kedvező döntés születik, és a támogatás összege elfogadható, akkor mindegy, hogy a régi vagy az új testület hozza meg a döntést, mi azt bármikor elfogadjuk.
– A támogatásban részesülőket az foglalkoztatja a legjobban, hogy teljesíthetők-e a mostani célkitűzések. Hol tartanak a kifizetések?
– Az összes programban megítélt támogatás hatvan százalékát már kifizették. Ezek elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági növekedést és a versenyképesség felpezsdítését segítették, hiszen ezek ösztönzik az innovációt, a képzést, az oktatást, ezáltal pedig a vállalkozások lendületet kapnak.
– Programokra bontva ez hogyan néz ki?
– Az éllovas a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, amely 1365 milliárd forintnyi kifizetéssel az első helyen áll. A közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló Integrált közlekedésfejlesztési operatív, illetve a Terület- és településfejlesztési operatív programban is meghaladták a kifizetések az ezermilliárdot. A szintén jelentős támogatási kerettel rendelkező Környezeti és energiahatékonysági programban pedig a 818 milliárdot. Így a kormány célkitűzései teljesülnek.
– Az EFOP-nál mit látunk?
– Az uniós programok közül hatalmas terület tartozik hozzánk, hiszen az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program több ágazat fejlesztésére irányul. Idetartoznak az oktatási, az egészségügyi, illetve a szociális és felzárkóztatási területet érintő fejlesztések, valamint a kulturális intézményeket, az egyházi és civil szervezeteket, a sportot támogató programok, továbbá a család- és ifjúságpolitikát érintők. Persze vannak olyan fejlesztéseink, mint például a humán részleg vagy az egészségügy, ahol a támogatás markáns hatása nem azonnal, hanem csak később, középtávon jelentkezik. A már említett, közel ezermilliárdos keretünkből 663 milliárd forintot meghaladó összeget juttattunk el a pályázatok nyerteseinek.
– Vizsgáljuk meg a programjukat részletesen. Mi tapasztalható az alapfokú oktatás területén?
– Az iskolai lemorzsolódást szolgáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 milliárd forintot meghaladó összeget fordítunk. Az uniós fejlesztések azért fontosak, mert támogatják az alulteljesítő iskolák felzárkóztatását, a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését és a természettudományos tárgyak népszerűsítését is. De lényegesnek tartom azt is, hogy az EFOP-ból jut a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására is, csakúgy, mint a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére.
– A felsőoktatás területén miről lehet beszámolni?
– Ezen a területen három fő irányról érdemes beszélni. Az első, hogy olyan felsőoktatási rendszert támogatunk, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Ez azért fontos, mert olyan hallgatóknak kell kikerülniük az egyetemekről, főiskolákról, akik megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. Ezt a célkitűzést és a duális, gyakorlatorientált képzéseket két pályázattal, összesen 6,93 milliárd forinttal segítettük. A második fő terület a felsőoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése. Erre a kormányzat 28,5 milliárdot szán. A harmadik szelet az innovációs fejlesztésre vonatkozik. Idetartozik a hallgatók nemzetközi mobilitásának segítése, a kutatói kapacitások bővítése és az együttműködések elősegítése. Ezekre a célokra 82 milliárd forintos fejlesztési támogatást biztosítunk hat pályázat keretében. Az pedig kiemelkedő, hogy 28 állami oktatási intézménynek adtunk uniós támogatást.
– Az egyik legsarkalatosabb pont az egészségügy. Itt milyen előrelépés valósult meg?
– A 2014–2020-as ciklusban az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordítunk ezek végrehajtására. Ebből megközelítőleg 85 milliárd forint az infrastruktúra bővítését, míg a fennmaradó 63 milliárd humán jellegű fejlesztéseket szolgál. Biztosítottunk és biztosítunk forrást a betegségek megelőzésére és az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére, valamint hangsúlyt helyezünk a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására is. Támogatjuk az alapellátást, fejlesztjük a népegészségügy rendszerét és korszerű szűrővizsgálatokon való részvételre mozgósítjuk a lakosságot. Azt sugalljuk az embereknek, hogy ha ő maguk nem tesznek lépéseket az egészségük érdekében, akkor ezt helyettük nem tudja senki sem megtenni.
– Hány helyen korszerűsítettek?
– A korszerűsítés egyaránt fontos a háziorvosoknál, a szakorvosi rendelőkben és a kórházakban is. Jelenleg hatvan kórházban van felújítás és eszközbeszerzés. Kiemelten Pécsett és Debrecenben.
– Maradt még pénz az egészségügyi fejlesztésekre a kasszában?
– Két új felhívásunkra több mint ötmilliárd forintnyi támogatási keret áll rendelkezésre, amelyet részben EFOP-keretből, részben költségvetési forrásokból biztosítunk. A kiemelt projekteknél egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a kedvezményezett, ott döntenek a támogatásokról.
– Milyen innovatív megoldásokkal találkozhatunk az egészségügyben?
– Fontos a betegirányításban, hogy bárhonnan lekérhető legyen a kórtörténet, az állapotstátus. Bevezetésre vár a telemedicina rendszer, amelybe a háziorvosok töltik fel a betegek kórelőzményeit. Ennek köszönhetően könnyebbé válik a diagnosztika. Támogatásból valósul meg az egynapos sebészet bevezetése is, ráadásul országosan. Ennek elterjedése azért megy lassan, mert a dolgozók még ódzkodnak tőle.
– Miért?
– Ennek oka az újszerű eszközök használata, amelyek sajnos sok helyen rendelkezésre sem állnak. Éppen ezért az eszközbeszerzést, illetve kezelőik képzését is segítjük.
– Mennyi pénzt kap a szociális terület?
– Az Emmiben ez az egyik legnagyobb ágazat, ezért ide több mint 350 milliárd forint jutott a mostani pénzügyi időszakban. Szemléletváltással szeretnénk elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek családban, közösségben maradjanak. Erre jó példa a Biztos Kezdet Gyerekházak programunk, amely elsősorban a leszakadó térségekben, a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkön segít, ahol a szülők nem dolgoznak vagy egyéb más problémákkal küzdenek. Ilyen otthonok már közel száz helyen létesültek az országban, és napi négy órában vannak nyitva. Itt a szülőkkel együtt, de felügyelet mellett vannak a gyerekek hároméves korig. Ezáltal az óvodába már úgy kerülnek, hogy szociálisan érettebbek annál, mint ha a korábbi környezetükben csellengnének.
– Mi a helyzet az idősebb nemzedékkel?
– Szeretnénk elérni, hogy ők se a több száz férőhelyes szociális intézményi ellátásban részesüljenek, hanem a személyes gondoskodásra tennénk át a hangsúlyt. Több tíz milliárdot költünk arra, hogy átalakítsuk a kommunizmusban elterjedt rendszert, hiszen ennél személytelenebb gondoskodási modell aligha létezik. Ezeket a gigantikus intézményeket szeretnénk kiváltani 6-12 fős lakóotthonokkal vagy támogatott lakhatási formákkal. A modell külföldi, amit ENSZ-egyezmények is szabályoznak.
– Zökkenőmentes az átállás?
– Sajnos a folyamatot lassítja, hogy nem minden település befogadó erre, és nem mindenkit lehet átköltöztetni sem, főleg a magatehetetleneket. Nem elhanyagolható az ágazatban dolgozók továbbképzése, hiszen hazánkban személyes gondoskodás munkakörben közel 93 ezren tevékenykednek, ebből 73 ezer a szakmai munkatárs. Lényeges, hogy 2023-ra a fejlesztéseknek köszönhetően csaknem negyvenezer humán közszolgáltatásban dolgozó szakember vehet részt uniós forrásból támogatott oktatásokon. Ezekre a projektekre a következő ciklusban is fordítunk pénzt, hiszen e területen nem lehet pár év alatt látványos eredményt elérni.
– Az EFOP-keretben mennyi jut sportfejlesztésekre?
– A kormány ezt a területet kiemelt nemzetstratégiai ágazatként kezeli, hiszen a sport az élet minden területére kihat, sőt független nemzetközi felmérések szerint is nálunk nő a legjobban az aktívan sportolók aránya. A kormányzati forráson kívül az EFOP-ból is jut pénz az ágazat támogatására. Olyan projektekre fordítunk 14 milliárd forintot, amelyek a szabadidősport életvitelszerű gyakorlására ösztönöznek vagy a mindennapos iskolai testnevelés minőségi fejlesztését szolgálják.
– Melyik területen van a legnagyobb mozgás?
– Szerencsére az EFOP-nál igen komoly érdeklődés mutatkozik, hiszen a felhívásainkra több mint tízezer támogatási kérelem érkezett be. Ezek közül 5400 projektet támogattunk ezermilliárdot meghaladó összegben. Minden meghirdetett programunk népszerű, de kiugró, sokszoros túljelentkezést tapasztalunk a kulturális és a családbarát pályázatok iránt is.
– Versenyképességünk fontos kérdés. Az uniós források mennyire pezsdítették fel a korábbi állóvizet?
– Ezt egy példával szemléltetem: tavaly mintegy 3,38 milliárd eurót utalt át az EU többek között a Széchenyi 2020 program megvalósítására. Hazánk a lehívott források arányával nemcsak a V4-csoport államai között, hanem a régió többi országával összevetve is a legjobb eredményt nyújtotta. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé tartozzon.
Magyar Nemzet
