Gergely Péter hitelszakértő szerint egy-két hónapon belül csökken majd a törlesztőrészletük azoknak a devizahiteleseknek, akik az árfolyamrögzítést választják. A szakember azt tanácsolja nekik, hogy ne költsék el a piaci és a fix árfolyam különbségét.
„Én úgy gondolom, hogy ennek a maradék pénznek a felét érdemes akár lakástakarék-pénztári megtakarításban is fialtatni, a másik felét akár inkább banki akciós betétekben vagy befektetési alapokban, hogyha mégis bármi probléma történik: elveszítjük a munkahelyünket, emelkedik a kamata a hitelnek – hiszen erre az árfolyamrögzítés nem vonatkozik –, akkor legyen egy olyan tartalék, ahova nyúlni tudunk, hiszen ha feléljük ezt a pénzt, és bármilyen probléma történik, akkor már további segítséget nem várhatunk.”
Még 800 000 devizahiteles maradt
A végtörlesztés után még mindig 800 000 devizahiteles maradt Magyarországon, közülük négy-hatszázezren élhetnek az árfolyamgát lehetőségével.
Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint „az egyik közvetlen hatás valószínűleg az lesz, hogy ha az árfolyamgát könnyebbséget hoz az adósoknak, akkor azok, akik kimondottan a fizetési nehézségek miatt akarták eladni az ingatlanukat, ők visszaléphetnek az eladástól. Ez egy kínálati csökkenést hoz, ennek mértékét nehéz megítélni, nagyjából 10 százalékra tehető. Nem biztos, hogy lesz ekkora a kínálati csökkenés, de alapvetően csökkenésre lehet számítani. A másik hatás pedig a banki hitelportfóliókon keresztül hathat, de ez közvetett hatás, ha kevesebb ember esik késedelembe, akkor a banki hitelportfóliók is könnyebben tudnak kitisztulni.”
Az árfolyamrögzítés törvényi feltétele, hogy az adós forintban törlessze a devizahitelt, ne legyen 90 napon túli elmaradása, a fedezetként szolgáló ingatlan pedig ne érjen többet 30 millió forintnál.
