A politikus a kétévente megrendezett eseményen tartott felszólalásában elmondta, hogy a magyar klímavédelmi és energia-átmenetre vonatkozó politikai döntések során kiemelt figyelmet fordítanak a magyar alkotmány által kijelölt keretekre.
Hangsúlyozta: Magyarország alaptörvénye tartalmazza, hogy az ország környezeti és kulturális értékeinek védelme mindenki kötelessége a jövő generációk érdekében.
Kijelentette, hogy csak a nemzetközi együttműködés képes garantálni a környezet megőrzése érdekében hozott nemzeti megoldásokat, és ennek során a demokratikus döntéshozatal folyamatában rendszeres tájékoztatni kell az állampolgárokat és kikérni véleményüket. A környezet védelmének árát nem lehet a legszegényebb országokra, valamint a társadalmak legszegényebb tagjaira tolni, hanem a költséget elsősorban a nagy szennyező országoknak és nagyvállalkozásoknak kell viselniük - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az országok közötti egyenrangúságra épülő nemzetközi együttműködés nem vezethet oda, hogy egyes országokat megbélyegeznek intézkedései miatt, amelyekkel állampolgárainak jólétét és demokratikus választásait célozza biztosítani.
A miniszter a kérdés összetettségére és a kihívás komolyságára példaként említette az Ukrajnában zajló háborút, illetve annak hatását a globális energiapolitikára, ami - földrajzi fekvése okán - különösen súlyosan érinti Magyarországot. Elmondta, hogy a Brüsszel által meghozott szankciók Magyarországon az egekbe emelték az energia árát, így jelenleg magyarok legfontosabb célja az ország energiaellátásának biztosítása és az energiát terhelő "szankciós felár" mérséklése.
A magyar kormánynak célja, hogy megvédje az országban élő embereket, támogassa a nyugdíjasokat és családokat, különösen a háztartási energia felső árkorlátjának kijelölésével - jelentette ki, hozzátéve, hogy "ezért nem támogatunk semmilyen javaslatot, ami közvetlen vagy közvetett módon kockáztatja energiabiztonságunkat, vagy a megengedhetőség határa fölé emelné az energiaárakat.
Arra kérte a hallgatóságot, hogy amikor arról hallanak a hírekben, hogy Magyarország kritizálja az Európai Unió szankciós politikáját az energia terén, akkor idézzék fel, hogy Magyarország egy tengeri határokkal nem rendelkező, energiahordozókban szegény ország, így különösen körültekintőnek kell lennie, hogy egyszerre tudja biztosítani energiabiztonság jelenlegi igényét és biztosítani a jövő generációk jogait.
A jogász világkongresszus résztvevői előtt az igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy Magyarország a megújuló energiaforrások bővítésével, az előreláthatóan rendelkezésre álló atomenergia-forrásokkal, valamint a földgáz-beszerzés diverzifikálásával csökkenteni tudja függőségét egyes exportáló országoktól, ugyanakkor jelenleg még az orosz energiaforrások a magyar energiafelhasználás jelentős hányadát teszik ki.
Emlékeztetett arra: Magyarország vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti karbonkibocsátását 1990-hoz képest, és 2050-re eléri a karbonsemlegességet, valamint rámutatott, hogy Magyarország a 13. helyen áll a klímasemlegességre való felkészültséget összegző nemzetközi Nettó Zéró Felkészültségi Mutató (Net Zero Readiness Index) értékét tekintve a világ vizsgált országai között.
