Varga Judit beszámolója szerint svéd, belga és spanyol kollégáival, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztossal folytatott eszmecserét a stockholmi miniszteri szimpóziumon, ahol a jogállamiság és a demokrácia kérdése volt terítéken. A miniszter tájékoztatása szerint négy célkitűzést fogalmaztak meg "a jogállamisági viták ma már reménytelenül összekuszálódott szövevényének kibogozása érdekében".
Atárcavezető azt írta, ahhoz, hogy az EU értékközösséggé váljon, egyértelmű standardokra van szükség, amelyek megalkotása a tagállamok feladata. Az uniós intézmények számára is meg kell határozni ilyen standardokat, az intézményeknek pedig olyan eszközöket kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy ők maguk is megfeleljenek ezeknek a követelményeknek - tette hozzá. Varga Judit állásfoglalása szerint szigorú módszertanra van szükség a jogállamisági jogsértések azonosításához és az intézkedések szükségességének és arányosságának biztosításához. A "média által keltett hisztéria és boszorkányüldözések" helyett objektív eljárásokra van szükség - hangoztatta.
Aláhúzta, hogy a jogállamisági mechanizmusok csak akkor működnek, ha az érintett intézmények és tagállamok úgy tekintenek azokra, hogy értük vannak, és velük együttműködésben alkalmazzák azokat. Ellenkező esetben megosztottságot és kölcsönös bizalmatlanságot szülnek - írta a miniszter, aki szerint újra fel kell fedezni a konszenzus kultúráját. Negyedikként, az EU Tanácsa soros elnökeként Magyarország arra fog törekedni, hogy ismét a Tanács váljon a jogállamisággal kapcsolatos eljárások központjává - ismertette. Az EU értékközösség. A korábbi magyar elnökség tapasztalatára és "partnereink munkájára is építve, a kölcsönös bizalom és tisztelet erősítéséért dolgozunk" - írta Facebook-bejegyzésében Varga Judit.
MTI
