2019. december 8.,
vasárnap, Mária napja

Változik a tanári életpályamodell

Magyar Nemzet

2019. augusztus 5., hétfő 09:13

A szakma javaslatait elfogadva módosította a kormány a pedagógus-életpályamodellt. A napokban közzétett rendeletmódosítás a pályakezdőknek kedvez: a mostani két év helyett már egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába azok, akik osztatlan tanárképzésben végeztek.

Az osztatlan tanárképzésben tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába – többek között ez a változás is szerepel abban a köznevelési jogszabályokat érintő rendeletcsomagban, amely az augusztus 1-jei Magyar Közlönyben jelent meg.

A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek. A döntés hallgatók ezreit érinti: az idei felvételin például négyezren jelentkeztek az ötéves osztatlan tanárszakokra, akik közül több mint kétezren jutottak be.

Ismert, a pedagógus-életpályamodell első két évében a fiatalok gyakornoki fokozatban dolgoznak, mentor segíti a munkájukat, és a második év letelte után minősítő vizsga révén léphetnek feljebb a pedagógus I. kategóriába. A mostani kormánydöntés értelmében egy évvel hamarabb történhet meg ez a váltás, ami néhány tízezer forintos bérnövekedést jelent. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke elmondta lapunknak: a gyakornokok bruttó 195 ezer, illetve 203 ezer forintot keresnek, attól függően, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettségük van. Ezzel szemben a pedagógus I. kategóriában 219 ezer, illetve 243 ezer forint a havi bruttó kereset.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: az augusztus 9-én hatályba lépő módosítás az eddiginél kedvezőbb helyzetet teremt az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzett pályakezdő pedagógusoknak, hiszen már egy év elteltével 20 százalékkal magasabb fizetési besorolásban részesülnek, és értelemszerűen minden további bérkategóriát is előbb érhetnek el.

– A kormányrendelet módosítása mögött az a pedagógiai ok állhat, hogy az osztatlan tanárképzésben egyéves összefüggő gyakorlatot kell eltölteni egy közoktatási intézményben, amelynek során – ha nem is teljes jogú pedagógusként, de – rendkívül sok pedagógiai és oktatási tapasztalattal gazdagodhat a hallgató, ezért ezt az egy évet szakmai-lag indokoltan lehet és kell beszámítani – fogalmazott.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke is üdvözölte a változást, és szintén azt hangsúlyozta, hogy az egyetemi gyakorlat idején a hallgatók egy teljes tanévet iskolában töltenek, tanítanak, órákat látogatnak, részt vesznek a munkaközösség programjain, vagyis rengeteg értékes munkatapasztalatot gyűjtenek, mire megszerzik a diplomájukat. Rámutatott arra is: a gyakornoki fokozatban heti húsz órát lehet tartani, a pedagógus I. besorolásban viszont heti 22–26 a kötelező óraszám.

– Az átsorolások mindig naptári év elején vannak, az új tanítási év azonban szeptembertől kezdődik. Ez annyiban problémás, hogy aki például márciusban eredményes minősítésen vett részt, csak a következő év januárjától lép szintet. Miért kell várni akár 10-11 hónapot is a vizsga után? Ráadásul a tanév közbeni óraszám-módosításokat is nehéz megszervezni, hiszen szeptembertől elvileg csak húsz órája lehet a pályakezdőnek, januártól pedig már 22–26. Többször tettünk javaslatot, és kaptunk is ígéretet a felülvizsgálatra. Az NPK azt szeretné, ha évente kétszer is lehetne átsorolás, júliustól és januártól is – tette hozzá Horváth Péter.

Magyar Nemzet