– A Fudan Egyetem Magyarországra hívása nem új keletű ötlet, 2011-ben az országgyűlés alelnökeként magam is meghívtam az egyetem vezetését, akikkel az parlament épületében tárgyaltunk erről – mondta lapunknak Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselőjét azért kérdeztük, mert több mint egy évtizede nyíltan támogatja a Kínával való szoros együttműködést – kiemelten az oktatás és a turisztika területén –, többször járt az ázsiai országban, nem utolsósorban pedig a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős uniós küldöttség tagja is.
A politikus a lapnak azt mondta: alapvetően örül annak, hogy az egyetem Budapestet választja bázisául. – Természetesnek tartom, hogy az együttműködés keretében a Fudannak telket ajánlottak fel, ezt kormányon én is megtenném – jelentette ki Ujhelyi, aki ugyanakkor a beruházás körülményeit, így a szerinte „irdatlan nagy hitelt” érthetetlennek nevezte, így azt ellenzi. A politikus abban igazat adott Karácsony Gergelynek, hogy a Fudan campusa nem szoríthatja ki a magyar diákok városának egyetlen tervezett elemét sem. Megjegyezte azt is, hogy szerinte Budapesten egyszerre kell helye legyen a Fudan mellett a CEU-nak is.
Nem reagált ugyanakkor a Magyar Nemzet megkeresésére Oláh Lajos, pedig a DK országgyűlési képviselője Ujhelyihez hasonlóan régi, elkötelezett híve a magyar–kínai kapcsolatoknak. Oláh az elnöke a Nagy Fal Magyar–Kínai Barátság Egyesületnek, alapítója továbbá a Kínai–Magyar Barátságért Kitüntető Díjnak. A Gyurcsány-párti politikus utóbbiról egy 2013-ban interjúban úgy fogalmazott, hogy „Magyarország és Kína, a magyar és a kínai nép között nagyon szoros kötelék van. Ez a kötelék sok apró szálból áll, számtalan van, ami a múltban köttetett és nagyon sok, ami a jelenben jön létre.” A díj céljáról pedig azt mondta, az köszönet „azoknak az embereknek és szervezeteknek, akik sokat tettek azért, hogy ez a kapcsolat fejlődjön”. Oláh Lajos ekkor még elégedetten számolt be arról is, hogy a díj megalapítását mások mellett Szijjártó Péter és Ujhelyi István is támogatta. Oláh 2019 januárjában még az Emmi-hez fordult, arról érdeklődve, hogy hány kínai tanul a hazai egyetemeken. Miután kérdéseire választ kapott, újabb megkereséssel fordult a minisztériumhoz, melyben azt a kérdést is feltette, hogy milyen népszerűsítő anyagok készülnek a kínai diákok számára a magyar felsőoktatásról.
Magyar Nemzet
