Németh Athina álmentős után most ismerkedjünk meg Németh Károly „tanácsadóval”. A módszer ugyanaz, ezúttal is a fake news minden nyilvánvaló jelét felmutató hírt állított elő a baloldali média.
S nemcsak a baloldali média, hanem a DK is: Vágó István a HírKlikk cikke megjelenését követően ugyanis szinte azonnal helyeslően osztotta meg közösségi oldalán az anyagot.
Jó tudni, ez az a hírportál, amelynek szoros MSZP-közelisége ma már nem titok, köszönhetően egy amatőr incidensnek. A Hírklikk ugyanis az álmentős kamuvideó ügyében magyarázkodni próbáló Korózs Lajos közleményét idő előtt hozta le, mi több, olyan formában, hogy a közreadott cikk a kézi vezérlést végző MSZP-s tanácsadók belső utasításait is tartalmazta.
Nos, a Hírklikk.hu internetes oldalon tegnap megjelent írás nem áll távol a Korózs Lajos politikusi munkásságát tanulságosan jellemző Németh Athina-féle videótól. A friss baloldali kamu középpontjában ugyanis megint egy kalandos fordulatokban gazdag interjú áll.
A portálnak egy bizonyos Németh Károly, a Norcros Hungary Kft. állítólagos tanácsadója azt állította, hogy ma már nálunk is elérhető az a műszer, amely mindössze nyolc perc alatt kimutatja a koronavírus jelenlétét, ám „a honi egészségügy vezetői az olcsó, korszerű helyett inkább a drága, de korszerűtlen gépeket vásárolják meg”.
Németh állítja, hogy az olcsó és korszerű műszert Magyarországon is regisztrálták az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI). Sőt, ő végigjárta a hazai szaktekintélyeket, köztük Merkely Béla professzort, de ajánlotta a gépet Müller Cecília országos tiszti főorvosnak, illetve több állami kórház igazgatójának, akik
„egytől egyig el voltak ájulva, és szorgalmazták, hogy mielőbb tárgyaljunk a kormánnyal”.
A sort persze nem zárta Merkelyvel és Müllerrel; elmondása szerint beszélt Szlávik János infektológussal és Jakab Ferenc professzorral is. Szerinte ők is dicsérték a gépet, mi több, egyenesen a „number one” kitüntető címmel illették. Nyomatékul jelezte: neki a két szakember erről szóló e-mailje a mai napig megvan.
S a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy az állami vezetők ezek ellenére nem akarnak rendelni a készülékből, Németh Károly megadja a korrupciót sejtető választ: azért,
„mert ők ezen nem tudnak pénzt keresni. Vagy a legfelsőbb szinten már eldöntötték, inkább a 16 millióst veszik, s nem a hárommilliós műszert”.
Németh állítólag kereste az egészségügyi államtitkárt is, de nem fogadták, Kásler Miklós miniszter munkatársai pedig szerinte „csak ígérgettek”, de egyszer sem hívták őt vissza.
A Magyar Nemzet értesülései szerint azonban
sem Kásler Miklós miniszter, sem Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár nem kapott írásos megkeresést az említett cégtől és Németh Károlytól.
Szlávik János és Jakab Ferenc pedig cáfolja, hogy pozitív véleményt mondott volna a gépről. Szlávik János kapott ugyan egy e-mailt a kft. ügyvezetőjétől, de nem válaszolt neki, és a gépet csak az e-mailhez csatolt videón látta.
Jakab Ferenc válaszában egyértelműen leírta, hogy a Pécsi Tudományegyetem laboratóriumát nem akkreditálták ilyen jellegű feladatok ellátására, így nem tudja elvégezni a vizsgálatot, ráadásul pozitív betegmintákhoz sem fér hozzá, ami elengedhetetlen lenne a tesztelésekhez.
Az OGYÉI ügymenetkövető rendszerében és a levelezéseiben sincs nyoma a kft.-nek.
Müller Cecília országos tiszti főorvos nem dicsérte senkinek a műszert, így a cikkben nyilatkozó Németh Károlynak sem, és nem is látta a berendezést.
A cikkben felsorakoztatott állítások zavarosságát csak fokozza az írásnak az a része, amely annak ellenére olvasható a HírKlikk anyagában, hogy az interjúalany – ahogy ezt a cikk végén a szerkesztőség is jelzi – azt maga kérte visszavonni „az esetleges támadások elkerülése érdekében”.
Ez a rész arról szól, hogy Németh Károly – ahogy ő fogalmaz – cégén keresztül
„kínai maszkot importált a magyar állammal együtt”.
Mi több, mondja, ott volt éppen akkor is, amikor Orbán Viktor átvette a maszkokat.
Németh Károly ekkor a beszámolója szerint egy vámtiszttel kezdett beszélgetni. Megkérdezte, hogy mikor csomagolják ki a kormányfő által átvett árut. A vámtiszt válasza erre az volt – írja Németh Károly értesülését a magáévá téve a HírKlikk –, hogy
az árut nem csomagolják ki, mert az máris megy tovább egy másik országba.
Németh Károly szerint négy olyan szállítmány volt, „amit nagy csinnadrattával bemutattak a magyar népnek, de egyáltalán nem pakolták ki”.
Ez a rész tehát az a cikkben, amely a visszavonás ellenére benne maradt az interjúban. A HírKlikk eljárása furcsa: nehezen érthető, hogy miért írják azt, hogy ezt az információt a saját interjúalanyuk már nem akarja nyilvánosságra hozni, amikor ugyanebben a cikkben továbbra is ország-világ elé tárják a nyilatkozó által sem vállalt híresztelést.
Ha nem ismernénk Korózs Lajos híres-hírhedt interjúalanyát, Németh Athinát, az álmentősként elhíresült baloldali „sztárt”, akkor semmiképpen nem tudnánk értelmezni ezt az ellentmondásos közlést. Így viszont talán már sejthetjük, mi lehet az eljárás magyarázata. A kamuzás mindenekfölött – így szól minden jel szerint a baloldali sajtóetikai kódex.
A cég körül semmi nem stimmel
A HírKlikk interjújában feltűnt Norcros Hungary Kft.-t idén május 11-én alapították. Mindez azért is furcsa, mert az interjúban Németh Károly által említett
miniszterelnöki maszkátvétel időpontja március 24-e.
Ráadásul a Norcrosban Németh formálisan nem látszik. A cégnek két tulajdonosa van: egyrészt Kovács László Imre, aki 1988. január elsején született. Kovács címe a 1115 Budapest, Etele út 56/B 2. emelet 15., amellyel kapcsolatban feltűnő, hogy több olyan személynek is a címe volt, akiknek egy sor cége végezte a pályáját kényszertörléssel. Továbbá öt olyan céget is találtunk, amely korábban ide volt bejelentve, és kényszertörléssel szűnt meg.
A magyar Norcros másik – kisebbségi – tulajdonosa egy Norcros GMS Group SL nevű korlátolt felelősségű társaság. A spanyol Norcros az elérhető adatok szerint több mint húsz éve működő cég, amely San Sebastianban, Baszkföldön
egy belső udvaros társasház udvari lakásában van bejegyezve.
A vállalkozás a nyilvánosan elérhető adatok szerint főtevékenységként elektronikai és telekommunikációs eszközök nagykereskedelmével foglalkozik.
Utóbbinál érdekesség, hogy ugyanez a társaság tulajdonol egy ruandai és kirgizisztáni önkénteskedésre csábító internetes oldalt, amely a neveragain.es internetes címen érhető el. Még tovább bonyolítja az egyébként is nagyon zavaros képet, hogy a spanyol cég kézbesítési megbízottjaként egy bizonyos Németh József ügyvéd jelenik meg.
A magyar Norcros címe újabb komoly meglepetést okoz. A társaság Budapest XIII. kerületében, a Lehel utca 48. 1. em. 1.-ben található, amelyet a cégadatbázis „Kika-Irodaház” néven is emleget, és több száz kényszertörlés alatt álló címet rejt.
Egy cégtemetőbe van tehát bejegyezve az a vállalkozás,
amelynél a HírKlikk által megszólaltatott Németh Károly „tanácsadó”, és amely állítólag egy nyugati kórházak által „tíz-, százezerszámra rendelt” műszer magyarországi képviselője. Végül, de nem utolsósorban, a cég ügyvezetője egy Romoda Kinga nevű hölgy. Utóbbiról nem sokat tudni, azon túl, hogy a szerb határhoz közeli Madaras nevű település Bajcsy-Zsilinszky utca 81. alatti házában van címe, illetve egy ilyen nevű, hasonló korú hölgy 2000-2001-ben végzett a Madarassal egy megyében működő, kecskeméti Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium és Szakközépiskola 15/C, csecsemő- és gyermekápolói osztályában.
A hölgy Facebook-profiljának nyilvánosan elérhető részén közölt bejegyzései nem árulkodnak arról, hogy egy komoly, milliós üzletekre létrejött cég ügyvezetőjével állunk szemben.
A Norcros Lehel utcai címe a Google maps képén:
A spanyol anyacég ezen társasház belső udvari részére van bejegyezve:
Magyar Nemzet / Hír TV
