A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.
Bajkai István beszédében úgy fogalmazott:
nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.
"Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom (...) abban a formában megszűnt létezni"- tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig "majdhogynem Magyarországot tették felelőssé" a háború kitöréséért.
Bajkai István arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: "a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni". Ezzel szemben - emelte ki - "a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében", annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte és példaként említette a többi között - a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását. Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük - hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: "soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság". Hozzátette:
meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.
Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni - figyelmeztetett.
Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra - idézte fel.
Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait - Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya - jelölik - jelezte. Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
MTI
