Az utolsó simításokat végzik a diákok a nemzeti összetartozást szimbolizáló műalkotáson – mutatta a Hír TV kamerája. A hétágú fa a szétszakított nemzetet és a közös gyökeret, azaz Magyarországot jelképezi. Többek között Kárpátaljáról, Székelyföldről és a Felvidékről érkeztek az iskolások, akik az alkotást készítették. A határon túl élőkkel még ma is gyakran éreztetik, hogy kisebbséghez tartoznak.
 |
| Nemzeti emlékhelyet avattak Nyíradonyban |
| Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI |
 |
| Ünnepség a Magyarság Házában |
| Fotó: Bruzák Noémi / MTI |
A nemzeti összetartozás napján a fővárosi Magyarság Házában, külhoni és anyaországi diákok részvételével tartott ünnepségen a nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat és a nemzet fogalmához kapcsolódó elképzeléseinket.
– Amikor nagy a baj, a problémák megsokszorozzák a magyarok erejét, összegzik képességeiket, akaratukat és a legjobbat képesek kihozni magukból. Hiszen mi a legjobb, ami egy közösséggel történhet, ha nem a sorscsapásból való sikeres talpra állás? Ma egy új, ám egy ugyanolyan erős egységet formálunk annak ellenére, hogy végzetes szétszaggatásra ítéltek bennünket. Összetartozásunk olyan teljesítmény, amelyre büszkének kell lennünk – jelentette ki Répás Zsuzsanna.
A Sándor-palotában a köztársasági elnök is határon túli magyar fiatalokat fogadott, akiket körbevezetett a rezidencián.
 |
| Áder János határon túli magyar diákokat fogad |
| Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI |
Az Országgyűlés három éve döntött arról, hogy a jövőben a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja, június negyedike a nemzeti összetartozás napja. A parlament ülésén is erre a napra emlékeztek.
„Maga az unió sem nyújt kellő védelmet az elszakított területen élő magyarság számára, autonómiatörekvéseinkre is csak erős követelésre és nyögvenyelősen reagálnak Brüsszelben, nagy óvatoskodással tárgyalva, mintha a mi jogos és rendkívül szerény követeléseink veszélyeztetnék az európai egység megvalósítását. Mi pedig nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a II. világháborút lezáró és újabb igazságtalansággal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát, és ezzel együtt lelki épségünket, egészséges nemzeti önbecsülésünket is” – fogalmazott Lezsák Sándor.
 |
| Lezsák Sándor megemlékező beszédet mond a nemzeti összetartozás napján |
| Fotó: Soós Lajos / MTI |
A nemzeti összetartozás napjáról szóló parlamenti döntésében többek között az áll, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.
 |
| Nemzeti emlékhely lett az ópusztaszeri park |
| Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
Szégyen és gyalázat
Európa a magyarok számára nem a nemzeti önfeladásról, hanem a kölcsönösen tisztelt nemzeti önazonosságról és a nemzeti érdek feltétlen képviseletéről szól, mondta Lázár János a nemzeti összetartozás napján az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen, amelyen nemzeti emlékhellyé avatták a parkot. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár beszédében kiemelte, szégyen és gyalázat, ami a 2004-es népszavazáson történt, az, ahogy az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és a baloldali politikusok viselkedtek a határon túl élő magyarokkal szemben. Szerinte a tagadás, a hallgatás, a felejtés és az árulás még mindig itt van.
„A határon túl élő magyarokat akkor eláruló miniszterelnök, december 5. politikusa ma sem bán semmit, ma sem kérne bocsánatot senkitől, és ma is nemet mondana a határon túl élő magyarokra – fogalmazott Lázár János. – Nemrégiben nyilatkozott erről magabiztosan, kételyek nélkül. Még mindig nem érti, még mindig annak a hagyománynak a követője, amit a kommunista diktatúra agymosása alapozott meg a magyar társadalomban. Még mindig nem érti, hogy ez az esztelen és szívtelen nem elsősorban azt bizonyítja mindenkinek, hogy őbenne és a híveiben meg a szövetségeseiben sajnos még mindig nem zajlott le a rendszerváltozás. Bennük még mindig kommunizmus van. Nemzetietlen, hitetlen és szabadság nélküli világ” – mondta az államtitkár.
Semjén: A magyarság csak a nemzetrészekkel együtt tud megmaradni
Semjén Zsolt szerint a magyarság csak egészében, a nemzetrészekkel együtt tud megmaradni. A miniszterelnök-helyettes erről Pécs-Vasason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen beszélt. Szerinte van realitása a nemzet megmaradásának és az identitás erősödésének.
 |
| Nemzeti összetartozás napja - Ünnepség Pécs-Vasason |
| Fotó: MTI |
Magyarország ennek érdekében tette lehetővé a kettős állampolgárságot, az iskolások külhoni magyar területekre utazását, ezért harcol az autonómia megadásáért, valamint szorgalmazza a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását, ápolását. „A nemzeti összetartozásnak éppen az a lényege – és ezért merem kimondani azt a szót, bármilyen paradoxon is, az hogy végeredményben mégiscsak egyfajta ünnep a tekintetben –, hogy egyfelől persze egy gyásznap és tragédiára emlékezünk, de a magyar megmaradásnak, az ünnepe kell, hogy legyen” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
