2019. december 8.,
vasárnap, Mária napja

Törvény ide vagy oda, sok helyen létkérdés a fúrt kút

Hír TV

2018. szeptember 1., szombat 17:12, frissítve: szombat 17:21

Az Alföld több pontján is létkérdés a fúrt kút, öntözés nélkül lehetetlen gazdálkodni. Így reagáltak a gazdák arra, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: semmis a parlament által elfogadott kúttörvény. A köztársasági elnök küldte vissza a jogszabályt, mert szerinte veszélyezteti az ivóvízbázist, ha bárki fúrhat kutat bejelentés és engedély nélkül 80 méteres mélységig.

Megfúrta az Alkotmánybíróság a : mégsem lehet 80 méteres mélységig kutat fúrni bejelentés és engedély nélkül. A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója Magyarország élőben című műsorunkban leszögezte: Áder János támogatja az öntözéses mezőgazdaság kiterjesztését és az adminisztrációs költségek leszorítását is, de a vizeket védeni kell a szennyezésektől.

„A természetes víztestek Magyarországon állami tulajdonban vannak, tehát nemzeti tulajdonban vannak. Ha pedig így van, akkor a mindenkori államnak lehetősége kell hogy legyen és kötelessége is tudni, hogy mennyi vizünk van, milyen vizünk van, hogyan használjuk, mire használjuk. És ebből következik persze az is, hogy nem csak a vízkivételt kell nagyon pontosan, adatokra lebontva tudnunk, hanem a kút létesítésének, a kutak létesítésének műszaki ellenőrzése is szigorúan állami felügyelet alatt kell, hogy történjen” – mutatott rá Kőrösi Csaba.

„Ez itt jelenleg létkérdés. Nincs más vízlelési lehetőségünk.”

A termelők többsége beismeri, hogy engedély nélküli kutakból öntöz, de azt mondják: nem bírják az engedélyeztetéssel járó anyagi terheket. A becslések szerint több ezer kút van az Alföld szárazabb területein. A homokhátságiak szerint az ivóvízbázis jóval mélyebben található, nem szennyeznék azt.

„A homokhátsági ivóvízbázis az 250 és 400 méter mélység között helyezkedik el, ahol ugye különböző gépészeti eljárásokkal tudnak csak emberi fogyasztásra alkalmas vizet felhozni. Azok a kutak, amelyikből öntözünk – vagy hát vizezzük a földet, mert az igazi öntözéshez ez messzire van –, valamint a háztartásainkat ellátjuk, ezek a kutak a legjobb eseteben is maximum – és itt a Homokhátságról beszélek – 50 méternél nem mélyebbek” – mondta Kovács István röszkei gazdálkodó.

A talajvíz csökkenéséért nem csak az öntözés, de a erdőgazdálkodás is felelős lehet, az ökológus, szárasságtűrő növényeket, erdős sztyeppeket látna szívesen az Alföldön. „Ha kényszerítjük a területeket, hogy erdők legyenek rajtuk, azaz erdőket, ültetvényeket telepítünk, akkor azok kiszárítják a felső talajrétegeket. Ha ezt még megtetézzük azzal, hogy nagy kapacitású, mély kutakat is telepítünk, akkor ez nyilván duplán károsítja az adott területet, duplán szárítja az adott területet” – mutatott rá Körmöczi László, az SZTE ökológiai tanszékének docense.

Áder János köztársasági elnök bejelentette egy 200 millió eurós vízügyi befektetési alap létrehozását, ennek segítségével magántőkét és tudást vonzanának az vízügyi fejlesztések területére.