2010 október 4-én szakadt át az ajkai vörösiszap-tározó- A maró,lúgos anyag néhány perc alatt elöntötte Kolontárt, majd alig háromnegyed óra alatt elérte Devecsert is. Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájában 8-an meghaltak, 227-en megsérültek, több száz ember otthona pedig lakhatatlanná vált. Az ügyészség már korábban jelezte:egyértelmű a vádlottak felelőssége, ugyanis korábban észlelték már szivárgásokat, de nem törődtek a kazetta falának süllyedésével, és a repedésekkel sem.

Noha felismerték a gátszakadás lehetőségét és annak súlyos következményeit,azonban azok megelőzésére, enyhítésére semmilyen megoldási javaslattal nem álltak elő – ismertette Fejes Péter ügyész.

Az ügyet először a 2012-es vádemelés után Veszprémben tárgyalták, négy évvel később - bűncselekmény hiányában - első fokon minden vádlottat felmentettek. A másodfokon eljáró eljáró Győri Ítélőtábla 2017-ben hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet és új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban az elsőrendű vádlottat 2 és fél, a másodrendűt 2 év letöltendő börtönre ítélte a Győri Törvényszék, ők voltak a tragédia idején a MAL Zrt vezetői. Az ítélet szerint a MAL Zrt. vezetősége és munkatársai bűnösek abban, hogy a vörösiszap kilenc éve elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A bíró indokolása szerint a cég a működése során számtalan szabálytalanságot követett el, többek között leállították az amúgy elengedhetetlen semlegesítési eljárást a tározóban – ez megnövelte a víz mennyiségét a kazettában, és növekedett benne a lúgosság, ami szintén közrejátszhatott a gátszakadásban.

A különböző beosztású vádlottak 2009-től számos foglalkozási szabályt megszegtek, például az engedélytől eltérve résztechnológiai változtatásokat vezettek be a gyártási folyamatba. Nem tartották be az üzemeltetési szabályokat, amik oda vezettek, hogy a katasztrófa idején az engedélyezett 400 ezer köbméter helyett több, mint 1 millió köbméter víz volt, lúgos víz volt a kazettában – közölte Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék büntetőjogi kollégiumvezetője.

A vizsgálat feltárta, hogy már a tragédiában érintett tízes kazetta 1998-as építésekor se járt el körültekintően a cég, ráadásul a hibák kijavítása csak tovább rontott a helyzeten.

A katasztrófát követően a vádlottak gondatlanságból nem, vagy legalábbis késedelemmel értesítették a hatóságkat, nem ájékoztatták őket arról, hogy valójában mi isömlétt ki és ezért milyen speciális óvintézkedések szükségesek a védekező szakemberek részéről is – tette hozzá Somogyi Zoltán. A megismételt elsőfokú döntés a vádlottak többségénél nem jogerős, az ügy másodfokon folytatódik.