Tényleg ennyire kell a pénz a Fidesznek?

Biztosan nem azért kezdett gyűjtésbe a Fidesz, mert annyira szüksége van a pénzre. Legalábbis a számok azt mutatják, hogy a pártnak a Jobbikkal és a számvevőszéki büntetéssel sújtott többi párttal ellentétben nincsenek anyagi gondjai, és így is gond nélkül neki tudna vágni a választási kampánynak.

Ismeretes, a napokban kapták kézhez a választók azt az Orbán Viktor által szignált levelet, amelyben a kormányfő egyebek mellett pénzadományt kért, hogy a Fidesz folytatni tudja a harcot Soros György ellen. „Soros György tevékenységével szemben most mindennél fontosabb megvédeni Magyarországot, azért, hogy valóban magyar ország maradjon” – áll a levélben, amelyet állítólag csak azok kaptak meg, akik korábban „felhatalmazták” a kormánypártot, hogy levélben kommunikáljon velük.

Azt ugyanakkor nem tudni, hányan kaptak ilyen levelet. Kérdéseinket elküldtük a Fidesz-frakciónak, illetve Orbán Viktor sajtósának, Havasi Bertalannak is. Arról érdeklődtünk, hogy mennyi pénzre számít a párt a gyűjtésből, és lesz-e pontos kimutatás arról, hogy hányan, mennyit utaltak, és mire költötték el a pénzt. Amint válaszolnak, közöljük.

Pénz az van

Ugyanakkor pénzügyi tekintetben nem világos, miért is kell a pártnak a választóktól adományt kérnie. Az idei költségvetés a Fidesznek 876 millió forintos támogatást irányoz elő, illetve a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány is 529,7 millió forintos állami támogatásban részesül – viszonyításképpen a jobbikos pártalapítvány csak feleennyit kap. Az összeg 2017-ben, a választások előtti évben is ugyanekkora volt. Ehhez jön még a 2018-as kampánytámogatás.

Ugyanakkor nem csak a Fidesz büdzséjéből megy a Soros-kampány: tavaly például több tíz milliárdot költöttek nemzeti konzultációkra, hirdetésekre – az adófizetők forintjaiból.

Nemzeti konzultáció újragondolva

Ha anyagilag nem segít is a párton a választóktól érkező csekély adomány, Orbán Viktor levele a postai csekkel kommunikációs szinten akár még hasznos is lehet. Az elv hasonló, mint amit korábban Mráz Ágoston Sámuel kormányközeli politikai elemző is megállapított a nemzeti konzultáció kapcsán a Heti Válaszban: „Itt nem minőségi, hanem mennyiségi alapú kampányról van szó. Tényleg nem az a lényeges, hogy hány százalék válaszol igennel vagy nemmel a kérdésre, hanem az: hányan támogatnak részvételükkel egy ilyen akciót. A konzultáció napirendet ad, egyben tartja a szavazótábort, és a nemzetközi politikában is érvként használható.” Ez valóban megfigyelhető volt a kormányzati retorikában: minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációjának lezárulta után a politikusok nem győzték elégszer hangsúlyozni, hogy hány ív érkezett be, és hogy az emberek javarészt a kormány álláspontjával egyező választ adtak.

Hasonlóképp lehet elhárítani a Soros-terv létezését vagy a konzultáció hitelességét megkérdőjelező ellenzéki állításokat egy, a mostanihoz hasonló gyűjtőkampánnyal is. Hiszen a fideszesek mondhatják majd, hogy ha nem létezne a Soros-terv, akkor miért adományozott volna X mennyiségű választó Y millió forintot a Fidesznek a „nehéz időszakra”. Az a kommunikációs panel is előkerülhet, hogy aki kétségbe vonja a Soros-terv létét, vagy megkérdőjelezi a kormánypárt álláspontját, az megsérti a választókat, az adományozókat – hasonló reakciókat kapott Hadházy Ákos is, aki megkérdőjelezte a visszaküldött nemzeti konzultációs ívek számát. Mráz Ágoston Sámuel is ismertette a hasonló akciók lényegét a Heti Válaszban: „Fél mondattal mindig el lehet mondani, hány millió ember fejezte ki az akaratát. Lehet, hogy nem mutatkozik a legkreatívabbnak hat hónap után újra egy konzultáció, de a kormánynak több szempontból előnyös.”

Új szavazókat azonban e módszerrel nem nagyon tud megszólítani a Fidesz, ám a közvélemény-kutatási adatokból látható: nincs is rá szüksége a pártnak, hiszen toronymagasan vezet az ellenzék előtt. A mostani pénzgyűjtési akcióval inkább az lehet a cél, hogy a már meglévő bázis aktivizálódjon, és áprilisban elmenjen szavazni – hiszen ha az ember pénzt is hajlandó adni egy pártnak, akkor minden bizonnyal elmegy szavazni is.

A támogatói adatokkal pedig hasonlóképpen lehet majd játszani, mint a konzultációs ívek esetében. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, 1989. évi XXXIII. törvény értelmében a politikai pártok elfogadhatnak magyar magánszemélyektől pénzbeli adományokat, ötszázezer forint alatti összegeknél pedig még az adományozó nevét sem kell közzétenni vagy feltüntetni a Fidesz vagyoni kimutatásában.

Megkerülhető kínos kérdések

Az adománygyűjtés emellett magyarázatot adhat a párt kampányköltéseire is, amelyekre a korábbiak miatt most egyébként is sokkal nagyobb közfigyelem hárul. Akár a donációval is meg lehet majd magyarázni, hogy honnan van a pártnak ennyi plakátfelülete, reklámja. És mint fentebb is rámutattunk, a pénz forrását a törvény szerint nem köteles kiadni a Fidesz, ha a támogatói nem utalnak félmilliónál többet egyszerre. Bár valószínűtlen, hogy a kormánypárt szimplán adományokból szponzorálja a többletköltségeket, de a kommunikációs csatákban fegyverként tudja használni „az adományozó embereket” és az őket megsértő kritikusokat.

Ez és a tény, hogy az Állami Számvevőszék is mindent rendben talált a párt és az alapítvány háza táján a legutóbbi, tavaly nyári ellenőrzésekor, már elég ahhoz, hogy a Fidesz a maga módján visszautasítsa azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint az ÁSZ politikai megrendelést teljesített, és a Fidesz kampányköltései nem voltak rendben a korábbi választásokkor sem. Legközelebb egyébként csak a választások után fogja ellenőrizni az ÁSZ a Fidesz háza táját.

Többet költött, mint lehet

2014-ben a kormánypártok 180 százalékkal lépték túl a választási kampányköltések törvényileg meghatározott maximális mértékét. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó számításai szerint a Fidesz–KDNP 2,78 milliárd forintot költött kampányra a törvényben meghatározott 995 millió forint helyett. A kutatók hozzászámolták a CÖF hirdetéseit és a kormányhirdetések egy részét is – a rezsicsökkentést népszerűsítő, illetve a Magyarország jobban teljesít! szlogent használó reklámokat –, ami újabb 1,1 milliárd forintot jelent. A Fidesz–KDNP összességében csak óriásplakátokra többet költött, mint a törvényi maximum: 1,1 milliárd forint értékben vett igénybe ilyen szolgáltatást, amihez még hozzájön a CÖF 500 milliója és a kormány által e célra fordított 430 millió forint.

Nem találni a számlákat

Az még augusztusban derült ki, nincs nyoma annak, hogy számlázták volna a Fidesz 2010-es plakátjait. A Hír TV a társaság korábbi vezetése ellen büntetőfeljelentést tett. „A Hír TV Zrt. ügynökségként a Mahir Citypostert bízta meg a Fidesz közterületi kampányának lebonyolításával, de most nagyon úgy tűnik, hogy a 2010-es kampányban semmilyen közterületi költést nem számlázott tovább a Fidesznek. Az ügy már a jogászaink előtt van, akik előkészítik a büntetőfeljelentést” – ismertette Puskár Anett, a Mahir tanácsadója. A Fidesz a számvevőszéknek küldött elszámolásában viszont már csak kevesebb mint 36 millió forintot tüntetett fel, vagyis a költség kétharmadának, 63 millió forintnak nyoma veszett.

Az ügyészség szerint nem történt visszaélés.