Szabó Ákos cége évente több millió libát és kacsát értékesített a német piacon. Bevételük jelentős része ebből származott, de 2009 nyarán, amikor a svéd sajtóban megjelent a magyarországi tollszedést bemutató videó, leállították ezt a tevékenységüket. Attól tartottak, hogy eladhatatlan lesz a termékük a németeknél. „Amennyiben bármilyen fogyasztói ellenállás van a termékeinkkel szemben, akkor az áruházláncok a legbiztosabb módszerrel, a kilistázással reagálnak, ebből adódóan megfelelő komolysággal vettünk minden állatvédő megnyilvánulást” – mondta Szabó Ákos, a Tranzitker Zrt. vezérigazgatója.
Azt is elmondta a cégvezető, hogy a Négy Mancs Alapítvány jelezte nekik, hogy csak azok kerülhetnek fel a szervezet pozitív listájára, akiket figyelemmel kísérnek a német áruházláncok. A tömés leállítása és az aktivisták beengedése a telephelyekre is feltétel volt. Arról viszont nem hallott, hogy az alapítvány másokat zsarolt volna. Hasonlóan nyilatkozott a cég mezőgazdasági igazgatóhelyettese. Csizmadia László azt mondta: tönkrementek volna, ha nem tartják be a Négy Mancs ajánlásait. „A vevő az úr, nekünk más lehetőségünk nem volt, mi a tépést leállítottuk” – közölte Csizmadia László.
A Négy Mancs Alapítvány ellen a Gazdasági Versenyhivatal tavaly szüntette meg az eljárást, miután azt állapította meg, hogy a kampányuk nem konkrét termelő ellen irányult. A tanúként beidézett legismertebb aktivistájuk, Marcus Müller nem volt ott a tárgyaláson.
