A lépés elemzők szerint tovább ronthatja az amúgy is feszült viszonyt Törökország és Szíria között.
Az intézkedésről a szíriai parlament elnöke számolt be, és egyúttal elítélve "a népirtás megtörténtének tagadására, a történelmi tények torzítására irányuló kísérleteket".
"Ez az emberiség történelmének egyik legsúlyosabb bűncselekménye" - szögezte le közleményében a politikus.
Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője csütörtök esti írásos közleményében éles szavakkal bírálta a szíriai parlament döntését. A határozat "egy olyan rezsim képmutatása, amely saját népét évek óta válogatás nélkül mészárolja, emberek milliót teszi otthontalanná, és amely mesterien bánik a vegyi fegyverrel" - fogalmazott. Továbbra is tart az a humanitárius válság, amelynek a regnáló szíriai vezetés az oka - hívta fel a figyelmet a szóvivő, hozzátéve, hogy a történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája zajlik a török-szíriai határnál. "Az pedig, hogy ezekkel az alaptalan állításokkal egy, a nemzetközi legitimitását elvesztett rezsim hozakodik elő, nyilvánvaló teszi azt a torz mentalitást, amely a döntés mögött húzódik" - vélekedett Aksoy.
Az utóbbi napokban többször is heves harcok voltak a szíriai kormányerők és az országban beavatkozó török hadsereg között Idlíb tartományban.
A házelnök ezzel kapcsolatban történelminek nevezte a szíriai haderő ellenállását, amelynek célja megelőzni, hogy "felemelkedjen egy új ottomán szörnyeteg".
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
MTI
