Úgy fogalmazott: a mai nap a Székely Autonómiáé. Őrtüzek gyúlnak e napon Székelyföld szerte, hirdetve az ott élő magyarság jogos autonómiaigényét. Lármafák jelzik, hogy 100 évvel a trianoni békediktátum, 30 évvel a rendszerváltozás után, egy átalakulóban levő európai közösség nem hagyhatja figyelmen kívül a szülőföldjén boldogulni akaró, identitására büszke székelység törekvését.

Kiemelte:

a demokrácia csak akkor lehet hivatkozási alap, ha az autonómiát is támogatja. Hiszen az önrendelkezés ezen formája az állami szuverenitást tiszteletben, a többség gyarapodását pedig szem előtt tartja. "Székely barátaink ezt pontosan tudják"

- írta.

Azt kérte a magyaroktól, hogy október utolsó vasárnapján egy gyertya meggyújtásával és annak kihelyezésével otthonaik ablakába jelképesen is fejezzék ki támogatásukat a székely autonómia mellett, mindezzel pedig tegyenek a Kárpát-medencei régiókban őshonos kisebbségként élő magyarság érvényesüléséért is.

Hozzátette:

ebben az esztendőben, amikor a nemzet összefogására talán a leginkább szükség van, a Székely Autonómia Napja legyen számunkra egy felkiáltójel. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székely Nemzeti Tanács által indított aláírásgyűjtés végéig, azaz a november 7-ig még rendelkezésre álló néhány napban mindenki keresse meg legalább egy, valamely európai országban élő ismerősét, és kérje meg, hogy támogassa a polgári kezdeményezést a nemzeti régiókért. "Egy üzenettel ismerősének, egy üzenettel nemzettársainkért Brüsszelnek"

- írta Szili Katalin.

Potápi: Ma nem fegyverrel, hanem aláírással küzdhetünk

Potápi Árpád János államtitkár szerint ma nem fegyverrel kell küzdeni a szabadságért, amiként az 1956-os forradalom hősei tették, hanem csak aláírással.

A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a székelyföldi Madéfalván beszélt erről a székelyföldi autonómia napja alkalmából a Siculicidium kápolnában tartott szentmise végén.

A politikus megemlítette: a magyarokat a közös történelem, a közös nyelv, a közös származástudat és a közös ünnepek: március 15., augusztus 20., és október 23. teszik magyarrá. Megemlítette: 1956. október 23-án ugyan Budapesten tört ki a magyar forradalom, Erdélyben is azonnal elkezdődtek a szervezkedések, annak reményében, hogy itt is megszabadulnak a diktatúrától.

Kitért arra, hogy 2015 óta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) határozata alapján október utolsó vasárnapján ünneplik szerte a világon a székelyföldi autonómia napját. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezésre már a május 7-i határidő előtt összegyűlt az egymillió aláírás, de nem sikerült teljesíteni az aláírások eloszlásának a területi kritériumait. A november 7-ig meghosszabbított határidő előtt az a cél, hogy Magyarország, Románia és Szlovákia után az EU más tagállamaiban is összegyűljön a szükséges aláírásszám. Ezért arra biztatta a jelenlévőket, hogy aki még nem tette meg, írja alá a világhálón a kezdeményezést, és hívják fel az Európában szétszóródott ismerőseiket, rokonaikat és kérjék meg őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Potápi Árpád János szerint mindaddig nem lesz autonómia Székelyföldön, míg az érintettek nem tesznek meg mindent ezért. Hozzátette: ha a székelység és vezetői valóban odaállnak az autonómia ügye mellé, akkor a magyar kormány támogatására is számíthatnak.

Az államtitkár - akit Madéfalva díszpolgáraként hívtak a településre - arra is kitért, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította a trianoni döntés centenáriumi évét, és arra készültek, hogy mindenütt megemlékezéseket tartanak, ahol magyarok élnek. A koronavírus-járvány azonban újra átjárhatatlanná tette a határokat, és a megemlékezések egy része meghiúsult.

A székelyföldi autonómia napján a SZNT arra biztatta szimpatizánsait, hogy ahol lehet, idén is tartsák meg a hagyományos őrtűzgyújtást a járványügyi intézkedések szigorú betartásával.