A "Törvénysértő módon működnek a Soros-szervezetek?" című összegzés felidézte: a Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által is támogatott Magyar Helsinki Bizottság és több más hasonló, külföldről finanszírozott magyarországi szervezet már kezdetben jelezte, hogy nem tesz eleget a törvényben foglalt regisztrációs kötelezettségének.
A jogszabály célja a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságának a megteremtése - jelezte a Századvég. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Magyar Helsinki Bizottság - más itthoni szervezetekkel együtt - érintettnek minősül, mégsem szerepel a külföldről finanszírozott civilek listáján a Civil Információs Portálon.
A szervezet 2018-as pénzügyi beszámolójából "egyértelműen kiderül", hogy a mintegy 500 millió forintos éves bevételének jelentős részét külföldi szervezetektől kapta - írták. A "jogszabállyal szembehelyezkedő magatartásukhoz" az érintett szervezetek "uniós szintről is politikai támogatást kaptak" - tették hozzá.
A Századvég arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság (EB) 2017 októberében - már a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként - Magyarországgal szemben indokolással ellátott véleményt adott ki a törvény miatt, és decemberben keresetet is indított az EU bíróságán.
Az EB részéről az ügy azért is kaphatott politikai színezetet - folytatták -, mert az elmúlt években nyújtott EU-támogatások révén (például a migrációval kapcsolatban) "maga is összefonódott az érintett szervezetek jelentős részével". Ez annak gyanúját is fölvetheti, hogy ezek "az NGO-k bennfentes információkhoz juthattak" különböző csatornákon keresztül - fűzték hozzá.
A Századvég összegzésként azt írta, hogy "a törvényben előírt kötelezettségek szándékos figyelmen kívül hagyásával az érintett szervezetek éppen a jogbiztonságot és a polgároknak a civil szféra társadalmi átláthatóságába vetett hitét ássák alá".
MTI
