Erős állam – alkotmányos korlátok címmel jelent meg kötet, amely Stumpf István 2006 és 2013 közötti tanulmányait tartalmazza. A bemutatón aktuális témák is előkerültek.
„A Miniszterelnökség akárhogyan nevezték is, az erős központi közigazgatási centralizáció lehetővé tette azt, hogy a végrehajtó hatalom szívében egy rendkívül gyorsreagálású hadtest tudjon működni. Na most ez a mostani szisztéma, ez egy érdekes helyzetet teremtett, ennek még nem látjuk a végét. Ez még szuperebb szuperkancellári rendszert hozott létre, úgyhogy ott nem csodálom, hogy a tízórás munkaidőt vezették be, mert szinte lehetetlennek tűnik annyi funkciónak az ellátása. Kilenc államtitkár, 34 helyettes államtitkárt próbál menedzselni” – fogalmazott Stumpf István.
Az első Orbán-kormány alatt Stumpf István töltötte be a kancelláriaminiszteri tisztséget. A Fidesz 2010-es győzelme után alkotmánybíróvá választották. „Az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbítása az egy olyan seb a magyar alkotmányosság testén, amelynek a gennyesedését meg kellene állítani, ki kellene mosni ezt a sebet és helyre kell állítani a teljes felülvizsgálatot. Azt gondolom, hogy én ezzel nem kockáztatok semmit, mert az Alkotmánybíróságnak kezdetektől fogva, testületének az az álláspontja, amennyiben ezt ő kifejtheti egyáltalán, hogy ez egy szerencsétlen helyzet, és helyre kell állítani a teljes alkotmányossági felülvizsgálatot gazdasági kérdésekben. Énnekem, másokkal egyetemben, ez az álláspontom” – mondta az alkotmánybíró.
A törvényalkotási bizottság fideszes elnöke emlékeztetett: miután megszorítócsomagjának egy részét az Alkotmánybíróság 1995-ben megsemmisítette, Bokros Lajos is azt kezdeményezte, hogy gazdasági kérdésekben ne dönthessen a taláros testület. „Nem akarom azzal megvédeni a mi 2010-es döntésünket, hogy egy 90-es évek liberális követelését teljesítettük, de ettől még tényszerűen ez igaz. Ebből látszik, hogy nem szabad liberális követeléseket teljesíteni.”
Gulyás Gergely hozzátette: a gazdasági helyzet javulásával szerinte is érdemes megfontolni az AB jogköreinek visszaállítását. „Én is szerencsésebbnek tartanám, hogyha megint csak, belátva azt, hogy nem 2010-et írunk a magyar gazdaság teljesítményét tekintve és stabilitását tekintve, ezért az új megválasztott elnöknek, Lenkovics Barnabásnak is ez volt a kérése. Tehát ez mindenféleképpen megfontolásra érdemes. Én csak a saját nevemben tudok nyilatkozni, úgyhogy én ezt mindenféleképpen támogatnám” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
Gulyás Gergely hozzátette, a 2008-ban kitört gazdasági válságnak közjogi következményei is vannak, ezek közül az egyik, hogy az államnak piaci szabályozóként is meg kell jelennie, mert olyan multinacionális cégek jöttek létre, amelyeknek hatalma az államokéval vetekszik.
